Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Hágában "A biztonság változó arculata Európában" címmel

szomszédságra és az együttműködésre vonatkozó kétoldalú szerződésekre akarjuk alapozni. Egyes esetekben ez könnyebb - például a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság esetében, amellyel a meglévő problémák ellenére az együttműködés kitűnő -, más esetekben - például Romániával - sokkal nehezebb. Egyes más államokban jelenleg gyakorlatilag nincsen olyan partnerünk, amellyel együttműködhetnénk ilyen értelemben; ilyen a Szovjetunió és Jugoszlávia. Továbbra is fenntartjuk fegyveres erőnket, mivel jelenleg nincs más alternatíva. De nem a fegyveres erőt tekintjük a biztonságunk elsődleges garantálójának, és céljaink ebben a vonatkozásban korlátozottak. Úgy véljük, a katonai koncepciónknak és képességünknek biztosítania kell az ország védelmét olyan támadással szemben, amelyet bármely ország a miénkkel méretben és technikai szintben összevethető erő alkalmazásával hajtana végre. De nincsenek illúzióink, tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy országunk méretei és gazdaságunk szerény lehetőségei folytán igen korlátozottak a képességeink ahhoz, hogy fegyveres támadással szemben megvédjük magunkat. Befejezésül, az elmondottakhoz szeretném hozzátenni, hogy az európai változások - mind Kelet- és Közép-Európában, mind a Szovjetunióban - alapvetően javították a biztonsági helyzetünket. Nincsen biztonsági vákuum a térségünkben, amely azonnali cselekvést igényelne. Vannak viszont új biztonsági felfogások mind a térségben, mind a térségen kívül; és vannak új kihívások a biztonsággal kapcsolatban, amelyekre nem lehet a múlt eszközeivel válaszolni. Az új kihívások mindig nehezebbnek és destabilizálóbbnak tűnnek. Országainkban és térségünkben azonban a valódi biztonsághoz és stabilitáshoz szolgáló út mindenképpen változásokon és bizonyos instabilitásokon át vezet. Az út maga is meglehetősen bizonytalan; a kockázatok és a veszélyek bizonyos mértékig ismeretlenek vagy nehezen kezelhetők. Mindazonáltal a cél arra ösztönöz bennünket, hogy haladjunk végig ezen az úton: a szabadság, a demokrácia, a hosszabb távon valóságos stabilitás és biztonság útján. A magyar népet ez nem kevésbé illeti meg, mint bármely más népet Európában. Nem tudunk minden problémát egyedül megoldani, de nem vagyunk egyedül, a demokratikus nemzetek családjához tartozva. 288