Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Antall József miniszterelnök beszéde Bécsben az Interparlamentáris Unió 7. konferenciáján

mind saját maguk, mind Európa számára elfogadható megoldást találjanak, tárgyalások útján. Л berlini tanácskozáson az EL3EÉországok külügyminiszterei által elfogadott válságkezelő mechanizmus az ilyen problémák megoldásához való segítségnyújtást célozza. * Úgy vélem, a demokrácia mindaddig törékeny marad Közé])- és Kelet-Európában, amíg a piacgazdaságra való áttérés eredményei nyilvánvalókká nem lesznek. Miként a térség többi országa is, Magyarország teljesen új utat keres az átváltozás felé vezető első lépéseihez, minthogy a történelem nem ad kész receptet a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttéréshez. Tudatában vagyunk annak, hogy a munka nagyobbik része még előttünk áll. Törekvéseinkhez kedvező nemzetközi gazdasági környezetre van szükségünk, a piacgazdaság szerint működő országok szakértelmére, gazdasági segítségre, további külföldi befektetések bátorítására. Gyümölcsöző tárgyalásokat folytatunk társult tagságunk ügyében az Európai Közösséggel. Ez széles körű együttműködést feltételez, politikai párbeszédtől kezdve pénzügyi együttműködésen át kulturális programokig. Az Európai Közösséghez való társult tagságunk mellett - amit átmeneti időnek, a teljes tagságra előkészítő időszaknak tekintünk - regionális együttműködéseknek is jelentő szerepet kell játszaniuk ebben az átmeneti időszakban. Néhány kollégám kifejezésre juttatta azt az aggodalmát, hogy az ilyen regionális együttműködési kezdeményezések szubregionális megosztáshoz vezethetnek. Engedjék meg. hogy ez alkalommal ismét hangsúlyozzam: Magyarország - melynek nyugati határai évtizedeken át egyet jelentettek a vasfüggönnyel - azt kívánja, hogy a Duna és a Bug folyók, az Ural és a Kárpátok, valamint az Atlanti-óceán összekötő kapocsként szolgáljanak az euro-atlanti politikai térképen, nem pedig elválasztó akadályként. 253