Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közös Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén

5.) A Felek kifejezik készségüket, hogy a nemzeti kisebbségek szá­mára olyan státus megteremtését ösztönzik, amely biztosítja jogukat a hatékony részvételre a közügyekben, ideértve az identi­tásuk védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, a lakóhelyüket érintő döntések meghozatalát és végrehajtását. 6.) A Felek a demokratikus jogállam természetes elemének tartják a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy nemzeti identitásuk meg­őrzésére a törvényes keretek között saját szervezeteket és egyesü­leteket hozzanak létre és működtessenek a Felek területén. E szer­vezetek vagy egyesületek kapcsolatokat építhetnek ki és tarthat­nak fenn más országok szervezeteivel vagy egyesületeivel, ame­lyekkel közös az etnikai vagy nemzetiségi eredetük, kulturális örökségük vagy vallásuk. E szervezetek vagy egyesületek kérhet­nek önkéntes pénzügyi és egyéb segítséget, valamint állami támo­gatást. E tevékenységnek meg kell felelnie azon ország nemzeti joga normáinak, amelyben működnek. A Felek ilyen jellegű támogatásának konkrét kérdéseit a jelen Nyilatkozat 16. pontjával összhangban felállításra kerülő Vegyes Bizottság hivatott eldönteni. 7.) A Felek érvényesíteni kívánják azon elvet, hogy a nem­zetiségek és nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó állami szer­vek demokratikus úton, az adott területen élő valamennyi nemze­tiség, és mindenekelőtt az azok véleményét kifejező szervezetek vagy egyesületek részvételével és érdekeinek figyelembevételével hozandók létre. 8.) A Felek nem tesznek a kisebbségek asszimilálására vagy a nemzetiségek lakta területek lakossági összetételének megváltoz­tatására irányuló adminisztratív vagy egyéb intézkedéseket. 9.) A Felek meghozzák a szükséges törvényi, államigazgatási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti ki­sebbségek szabadon élhessenek anyanyelvhasználati jogukkal a személyes és a társadalmi életben, az írott és a beszélt nyelvben egyaránt, ideértve a nemzeti keresztneveik és családneveik hasz­nálatát is. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom