Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kománynyilatkozat (a Külügyminisztérium útján) az iraki kurd menekültek támogatásáról - Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár beszéde Prágában az európai biztonság témakörében rendezett nemzetközi konferencián

vizsgáljuk és feltárjuk mindazon támogatási és együttműködési lehetőségeket, amelyekre a kelet-közép-európai államoknak szükségük lehet a felvételi feltételeknek való megfeleléshez. Annak érdekében, hogy országunkat "éretté tegyük a felvételre", sokoldalú előkészítő munkához kell látnunk, amely felöleli a politikai, gazdasági, műszaki és társadalmi szférát egyaránt. Alapvető jelentőséggel bír az, hogy alapos ismeretekkel rendelkezzünk az európai integrációs folyamatról magáról: azt látni, hogy a társadalom életének egyes szféráira milyen hatással jár az integráció a különböző tagországokban, milyen területeken és milyen mértékben konvergálnak a tagállamok, illetve milyen viszony jön létre a nemzeti és szupranacionális/közösségi szabályozások között különböző ügyekben. Az EK-integráció olyan szövetségi szerkezetű egység irányába halad, amelyben a nemzeti rendelkezéseket "szupranacionális" rendszabályok és "közösségi politika" váltják fel az élet mind több területén. A kelet-közép-európai országok többsége - beleértve hazámat is - épp csak hogy nekilátott a jogrendszerének, gazdaságpolitikájának, vagy a jogrendszer és a gazdaság különböző szektoraival kapcsolatos politikának és normáknak az átformálásához. Szükségszerűség a számunkra, hogy országaink korábbi rendszerének átalakítása során tekintetbe vegyük ezeket a "közösségi politikai gyakorlatokat". E tekintetben is nagy segítségünkre lehet a társulási megállapodás. Az Európával való összhang hiánya ugyanis a későbbiek során problémák forrását jelentheti új nemzeti politikánkban és kifejlesztendő jogrendszerünkben. A konformilás hiánya nemhogy nem hozná közelebb hazánkat Európához, hanem a meglévő távolságot még növeli is. Például ha nemzeti politikánk élesen ütközik a meghatározó közösségi alapelvekkel, célokkal és gyakorlattal, ez problémát okoz akkor is, ha politikánk önmagában vagy a nemzeti megfontolások alapján jónak és sikeresnek lenne Ítélhető. Mindezek miatt is szükséges, hogy közvetlenebb konzultációkat és eszmecseréket sürgessünk az e területeken illetékes hatóságok között, és az ilyen konzultációs elemet beépítsük a társulási megállapodásba. Fontos, hogy a keret-egyezmények tükrözzék a valóságot és átfogóak legyenek, végrehajtásuk sorári illeszkedjenek az országok gazdaságába, társadalmi élete egészébe. 201