Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kománynyilatkozat (a Külügyminisztérium útján) az iraki kurd menekültek támogatásáról - Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár beszéde Prágában az európai biztonság témakörében rendezett nemzetközi konferencián

lesznek képesek csatlakozni az EK integrációs folyamatához, azok elveszítik a tagságból eredő előnyöket, sőt a jelenlegi helyzethez viszonyítva is kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. így, mindezen realitásokat számba véve, régiónk országai számára nem marad más helyes választási lehetőség, mint részt venni az európai integrációban. A kelet-közép-európai államok számára az integrációs folyamatban való részvételt megkönnyítendő, a fejlett piacgazdaságok - az OECD tagjai - elhatározták, hogy összehangolt akció tonnájában nyújtanak segítséget az új demokráciáknak, átalakulásuk véghezvitele érdekében. A demokratizálódás ezekben az oszágokban szükséges, de nem elégséges előfeltétele a gazdasági felvirágzásnak, amely viszont elengedhetetlenül szükséges a további politikai és gazdasági fejlődés szempontjából. A Nyugat erkölcsi és anyagi támogatására égető szükség van. Az EK Bizottsága fontos szerepet játszik azzal, hogy segítő kezét kinyújtja a kelet-közép-európai országok felé, noha az elsődleges feladata az EK-tagállamok együttműködésének elmélyítése. A Bizottság két szinten is törekszik a tevékenységének kifejtésére. Említhető egyrészt a multilaterális keret (például a PHAREprogram koordinálása), másrészt kimutathatók a tisztán közösségi kezdeményezések (mint például a másodgenerációs kétoldalú megállapodások, a kereskedelmi és gazdasági megállapodások és a társulási szerződések előkészítésében való részvétel). Az EK irányában tett lépéseikkel párhuzamosan a keletközép-európai államoknak erősíteniük kell kapcsolataikat az EFTA-orszgokkal is, többek közt a szabad kereskedelmi megállapodások megkötésén keresztül. Ezzel egyidejűleg erőfeszítések szükségesek az együttműködés regionális kereteinek a létrehozására - beleértve a korábbi KGST-oszágokat -; ezek szükségesek és gyümölcsözök lehetnek. Természetesen nem szabad lebecsülni a hagyományos kapcsolatok jelentőségét, de mégis új szilárd alapok megteremtésére van szükség a kooperáció számára, így kell új távlatokat nyitni az együttműködés korábbi formái előtt. Végül, de nem utolsósorban, mind eme akciókra szükség van ahhoz, hogy az elképzelt politikai, gazdasági és társadalmi át198