Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Norvégia Külügyi Intézetében

Bizonyos, hogy tiszteletben fogjuk tartani az ilyen döntése­ket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság esetében is. Ezt az országot igen fontos szomszédunknak tartjuk, közös hagyomá­nyokkal (a szlovákokkal az 1918. évi állami egyesülésig is) sok évszázadra visszamenően. Ez nagyon erős kötelék. Úgy gondolom, ezek a régi kötelékek nem szolgálhatnak konfliktusok alapjául, hanem éppen meg kell hogy könnyítsék számos közös problémának a helyes megközelítését. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság vagy Jugo­szlávia fragmentáeiója természetesen nem magyar vagy európai ér­dek. E szomszédokkal egyetlen sajátos problémánk van: a magyar nemzeti kisebbség kérdése. A magyarok számát Csehszlovákiában körülbelül hatszázezerben adják meg. de nagyon valószínű, hogy az újabb népszámlálás lényeges növekedést fog mutatni, mivel ma többen érzik magukat szabadnak ahhoz, hogy kinyilvánítsák nem­zeti hátterüket, mint amennyien a múltban. Körülbelül félmillió magyar él Jugoszláviában, legtöbbjük a szerbiai Vajdaságban, a jugoszláviai valamikori autonóm területen, amely egykor Magyar­ország része volt. Ez a terület a XVIII. században történt nagy arányú szerb, német és más nemzetiségű beáramlás óta nagyon ve,gyes lakosságúvá vált. Számunkra és talán a világ számára is fontos annak megértése, hogy Magyarországnak komoly érdeke fűződik a szerbekkel való jó viszonyhoz, akikhez bennünket történelmileg hagyományos tisztelet fűz. A szerbek mellett jó kapcsolatokat építünk a jugoszláviai horvátokkal és Szlovéniával. Nyolcszáz éven át - egészen 1918-ig ­egy államközösségben éltünk а horvátokkal (ugyanúgy, mint a szlovákokkal). Ez időszak alatt sokkal általánosabban együtt­működtünk, mint amennyiszer ütköztünk egymással. Ez szintén jó ok a baráti kapcsolatokra. A jó kapcsolatok ugyancsak fontosak, hiszen egy olajvezeték, továbbá a tengerhez való kijutá­sunk Horvátországon át vezet. Közvetlen érdekünkben áll a szo­ros kapcsolat Szlovéniával mint egy Olaszországgal összekötő jövőbeli közútnak is a területével. Az ilyen összeköttetés rendkí­vül fontos, mert az eddigieknél sokkal szorosabb együttműködést kívánunk kiépíteni délnyugati szomszédainkkal. 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom