Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közlemény Csien Csi-csen kínai külügyminiszter magyarországi hivatalos látogtásáról

A megbeszélések első fordulójában a két külügyminiszter tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, gazdasági törekvéséről. Göncz Árpád - hivatalában fogadva a minisztert - hangsúlyozta: a kontaktusok bővítésének egymás tiszteletén, a kölcsönös megbecsülésen, valamint a be nem avatkozás elvén kell alapulnia. Ebből a szempontból biztató, hogy Kína elfogadja Magyarország önálló, független útkeresését; Magyarország pedig elismeri Kínának az egység megteremtésére vonatkozó igényét. Csien Csi-csen átadta Göncz Árpádnak Jang Sang-kun kínai államfő jókívánságait, valamint kínai látogatásra szóló meghívását. Л meghívást a magyar államfő köszönettel elfogadta. Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a kínai külügyminisztert. Megállapodtak abban, hogy még az idén országgyűlési alelnök vezetésével magyar parlamenti delegáció utazik Kínába, az Országos Népi Gyűlés meghívásának eleget téve. Antall József miniszterelnök és Csien Csi-csen nyílt és építő szellemben áttekintették a kétoldalú kapcsolatok teljes kérdéskörét. Egyetértettek abban, hogy meg kell szilárdítani az államközi kapcsolatokat: korrekt, ideológiától mentes alapon, a kölcsönös előnyök és az egymás mellett élés elveinek jegyében. Mindkét ország érdekelt a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésében. Antall József kifejtette, hogy Magyarországon a demokratikus megújulás hívei 1956-ban nagy rokonszenvvel fogadták Kína "virágozzék száz virág!" mozgalmát; a Nagy Imre-kormány nagy bizalommal viseltetett Kína iránt és támogatást várt a kínai kormánytól; annál keserűbb volt a csalódás, amikor 1957 elején Csou En-laj akkori miniszterelnök fellépése megszilárdította a súlyos válságban lévő szovjet vezetés helyzetét és elősegítette a monolitikus rendszer megerősítését egész Kelet-Közép-Európában. Az 19tí0-as évek közepétől a magyar ellenzéki erők újra a reformok élharcosát látták Kínában; ezért az ottani diáktüntetések leverése 1989 nyarán mélyen megrázta a magyar népet; ennek az emléke ma is él az emberi jogokra érzékeny magyar közvéleményben. Antall József hangsúlyozta: mindezek megállapításával távolról 163