Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde a VSZ tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének (budapesti) ülésén
reméljük, hogy a jövőben is, bár megújult alapokon, partnerünk komoly problémákkal küzd; e problémák kezelése kihat az egész európai kontinensnek, így országomnak is a jövőjére. Az elmúlt évekbeli általánosan pozitívnak megítélt szovjet politika adta alapját optimizmusunknak az európai jövőt fölvázoló párizsi csúcstalálkozó idején. Őszintén reméljük - és reményünkre a felelős szovjet vezetés legújabb állásfoglalásai is alapul szolgálnak -, hogy a Szovjetunió a párbeszédet az erőszak elé helyező, a nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartó, a nemzetek közösségében együttműködő állam marad, amely az ott élő népek jogos törekvéseivel összhangban keresi a békés megoldást a súlyos problémáira. Ez az óhaj vezérel bennünket akkor is, amikor a szovjet féllel a kapcsolataink új alapját képező szerződésről folytatunk tárgyalásokat. * A demokratikus fejlődés következetes végigvitele, a működő piacgazdaság kiépítése, a Helsinkiben elfogadott tíz elv tiszteletben tartása az egyik garancia a stabilitás megőrzésére Európában, és így annak középső és keleti régiójában is. Az európai integrálódás folyamata, a regionális együttműködés bővülése képezi a másik garanciát. Mindezek az európai kooperatív biztonsági rendszer elemei, amelyekhez még további láncszemek vannak kialakulóban. Országgyűlésünk határozatának megfelelően megindultak a tárgyalások az e teremben ülők által képviselt államokkal a kapcsolataink alapjául szolgáló szerződések felülvizsgálásáról, valamint ezeknek a mostani európai feltételeknek jobban megfelelő új megállapodásokkal való felváltásáról. A tervezeti szerződések a demokratikus alapértékeket, a piacgazdasági követelményeket, az államközi kapcsolatok Európa-szerte elismert elveit fogják tartalmazni. A katonai biztonságot illetően is partnerségre törekszünk, természetesen tiszteletben tartva minden állam jogát biztonsági intézkedéseik - beleértve a szövetséghez tartozást vagy a szövetséghez nem tartozást, illetve a semlegességet - szabad megválasztásához. A pusztán deklarált barátságot fel kell váltania szuverén államok őszinte, tartalmas kapcsolatainak, a nemzetek szabad akaratán nyugvó és természetesen kifejlődő barátságnak. 158