Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Antall József miniszterelnök felszólalása az Országgyűlés ülésszakán a Litvániában történt eseményekkel kapcsolatban

14. ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁN A LITVÁNIÁBAN TÖRTÉNT ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN A kormány nevében a kővetkező, tájékoztatással egyekö­tött nyilatkoztatot kívánom tenni az Országgyűlés által is kifeje­zésre juttatott aggodalom és elitélő szavak mellett. Az 1989. évi - többnyire békés - forradalmak után Kelet­Közép-Európában végbement változások korábban soha nem lá­tott lehetőséget nyújtottak a demokratizálódás, az európai együtt­működés kiteljesedése útján. E folyamatnak kiemelkedő eseménye volt az európai biztonsági és együttműködési csúcsértekezlet Pá­rizsban, ahol valamennyi résztvevő elkötelezte magát az emberi jo­gok védelme, a demokrácia kiteljesedése mellett. Megrendülve és aggodalommal szemléljük a legutóbbi bal­tikumi, litvániai eseményeket. Együttérzünk a litván néppel, hi­szen egy hozzánk hasonló kis nemzet folytat heroikus küzdelmet a szabadságáért, függetlenségéért, a nemzeti önrendelkezés meg­valósításáért. Többször kifejtettük, hogy mindenfajta konfliktusnak bé­kés úton kell megtalálni a megoldását. Az említett párizsi csúcs­találkozón is reményemet fejeztem ki a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy "...az európai konfrontáció felszá­molása után nem lesz ország, ahol sértett katonák politikai kalan­dokba bocsátkoznak, és hatalompolitikai ambíciókkal kísérlik meg útját állni a demokrácia kiteljesedésének. Ilyen kísérletek még a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségekre sem Jelente­nek megoldást." Tragikus módon, az akkor elhangzottak ma aktuálisnak tűnnek. Ezért a Szovejetuniótöl is csak azt várhatja a nemzetközi közvélemény - így a magyar is -, hogy eleget tesz a párizsi csúcs­találkozón vállalt kötelezettségeinek. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom