Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Antall József miniszterelnök felszólalása az Országgyűlés ülésszakán a Litvániában történt eseményekkel kapcsolatban

14. ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁN A LITVÁNIÁBAN TÖRTÉNT ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN A kormány nevében a kővetkező, tájékoztatással egyekötött nyilatkoztatot kívánom tenni az Országgyűlés által is kifejezésre juttatott aggodalom és elitélő szavak mellett. Az 1989. évi - többnyire békés - forradalmak után KeletKözép-Európában végbement változások korábban soha nem látott lehetőséget nyújtottak a demokratizálódás, az európai együttműködés kiteljesedése útján. E folyamatnak kiemelkedő eseménye volt az európai biztonsági és együttműködési csúcsértekezlet Párizsban, ahol valamennyi résztvevő elkötelezte magát az emberi jogok védelme, a demokrácia kiteljesedése mellett. Megrendülve és aggodalommal szemléljük a legutóbbi baltikumi, litvániai eseményeket. Együttérzünk a litván néppel, hiszen egy hozzánk hasonló kis nemzet folytat heroikus küzdelmet a szabadságáért, függetlenségéért, a nemzeti önrendelkezés megvalósításáért. Többször kifejtettük, hogy mindenfajta konfliktusnak békés úton kell megtalálni a megoldását. Az említett párizsi csúcstalálkozón is reményemet fejeztem ki a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy "...az európai konfrontáció felszámolása után nem lesz ország, ahol sértett katonák politikai kalandokba bocsátkoznak, és hatalompolitikai ambíciókkal kísérlik meg útját állni a demokrácia kiteljesedésének. Ilyen kísérletek még a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségekre sem Jelentenek megoldást." Tragikus módon, az akkor elhangzottak ma aktuálisnak tűnnek. Ezért a Szovejetuniótöl is csak azt várhatja a nemzetközi közvélemény - így a magyar is -, hogy eleget tesz a párizsi csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeinek. 135