Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az Országgyűlés 76/1990.(XL2.) OGy.sz.határozata az Európa Tanács Alapszabályához és az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Általános Egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról
voslati lehetőséggel már éltek, és amennyiben ez az állam elismeri a Bizottság ebbéli illetékességét. Megjegyzendő, hogy az Egyezményben részes valamennyi állam a Bizottság illetékességét elismerő nyilatkozatot tett. A Bizottság elsősorban tények megállapítására és az ügy békés rendezésére törekszik (28. Cikk), de ha az erőfeszítései nem vezetnek eredményre, jelentést készít a Miniszteri Bizottságnak, és ebben állást foglal abban a kérdésben is, hogy a panaszolt állam megsértette-e az Egyezményt (31. Cikk). A Bizottság jelentésének a Miniszteri Bizottsághoz eljuttatását követő három hónapon belül az Egyezményben meghatározott érdekelt felek az ügyet az Európai Emberi Jogi Bíróság elé terjeszthetik, amennyiben az érintett államok elismerték a Bíróság joghatóságát (46. Cikk). Ezzel összefüggésben is ki kell emelni, hogy valamennyi ET-tagország elismerte a Bíróság joghatóságát. A Bíróság vagy - ha az ügyet három hónapon belül nem terjesztették a Bíróság elé - a Miniszteri Bizottság az államokra nézve kötelező határozatot hoz. Az Egyezmény elfogadásával valamennyi állam kijelentette, hogy kötelezőnek ismeri el a Miniszteri Bizottság és a Bíróság döntését (32. Cikk 4. bekezdés, 53. Cikk). Ha valamely tagállam mégsem fogadná el vagy mégsem hajtaná végre a döntéseket (Ítéleteket), a presztízsveszteségen kívül súlyos jogi szankcióknak is kitenné magát; ezekből végső soron az Alapokmány 8. Cikke alapján az európatanácsi tagság is felfüggeszthető vagy megszüntethető. Az Emberi Jogi Bizottság, a Miniszteri Bizottság és a Bíróság mintegy harminc esztendeje folytatja az itt ismertetett tevékenységét; sok ezer ügyben fejtette ki álláspontját akár annak kapcsán, hogy a kérelmet elutasította, akár úgy, hogy az Ítéletében a jogsértést megállapította. A bírói fórumok előtti eljárások tétje az Európa Tanács huszonhárom tagállama részére az, hogy egy-egy ügy kapcsán a bíróság megállapít-e vagy nem állapít meg valamely mulasztást az adott állam oldalán az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése terén. A mulasztás gyökere az, hogy az állam - amelynek a terhére megállapítják, hogy a hazai eljárása során az Egyezmény adott rendelkezését megsértették -, nem hozta összhangba a hazai jogát az Egyezmény rendelkezéseivel. Következésképpen egy elmarasztaló bírói döntés nyomán nemcsak a szóban forgó egyéni panaszt kell orvosolnia, hanem egyszersmind 297"