Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a németországi Sankt Augustinban, a Konrad Adenauer Kutató Intézetben

Az első világháború utáni rendezés új nemzeti konfliktusokat teremtett és régieket állandósított. Milliók váltak a szülőföldjükön másod- vagy harmadrendű állampolgárokká. "Az általánossá vált és kölcsönös ellenségeskedésnek ez az állapota jó lehetőségeket kínált minden olyan nagyhatalomnak, amely meg akarta zavarni a békét" - írta Hugh SetonWatson, a neves brit történész, annak az embernek a fia, aki oly fontos szerepet játszott az új Európa létrehozásában. Az új államokon belüli és a szomszédos országok közötti etnikai konfliktusok nagy mértékben megkönnyítették az Európát felosztani kívánó Hitler és Sztálin dolgát, akik szívesen léptek fel döntőbíróként, átrajzolták a határokat, követve a divide et impera elvét. Az áldozatok többnyire maguk az etnikai kisebbségek voltak; mai számuk körülbelül egyharmada az 1920. évi létszámuknak, oly sokukat üldözték, pusztították el, vagy asszimilálták a XX. század közepén. Magyarország számára a trianoni békeszerződés következményei tragikusak voltak; a történelmi királyságnak csak egynegyede maradt meg és a magyarság egyharmada, három és fél millió magyar számára Magyarország külfölddé vált. Az elvesztett területek egy része 1938 és 1941 között viszszakerült; a változások etnikai alapon igazolhatók voltak, de körülményeik nem. A magyarokkal szemben 1944-ben megtorlás következett be; emberek tömegeit üldözték el otthonukból, sok embert meggyilkoltak. Sztálin pedig az összes vitatott területet - az USA tanácsa ellenére - újra elcsatolta Magyarországtól. A sztálinizmus korszaka alatt a nemzetközi testvériség megvalósítása helyett új sebek súlyosbították a régieket: tömeges kiutasítások, kikényszerített lakosságcserék, tömeggyilkosságok. A nacionalizmus kommunista álöltözetben élt tovább. A feszültségeket csupán elfojtották, miközben azok egyre nőttek és a sebek elmérgesedtek a kötés alatt. Ma újra rossz jelekkel találjuk szemben magunkat. Románia visszavonta a januárban tett Ígéreteit. Március közepén Marosvásárhelyen lincselő csőcselék támadt a magyar párt vezetőire és a békésen tüntető tömegre. A román vezetés éles különbséget tesz a román nemzet és a kisebbségek között, és nem kívánja elismerni az utóbbiak kollektív politikai és kulturális jogait. A sok száz éven át fönnállt magyar iskolák277"