Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a németországi Sankt Augustinban, a Konrad Adenauer Kutató Intézetben

kezdve összefonódott a magyarok sorsával, de a magyarság történelmének viszontagságai nem maradhattak hatás nélkül az itt élő németekre sem. A második világháború befejeztekor a nagyhatalmak Potsdamban százezrek kitelepítéséről döntöttek. A döntést követő események minden bizonnyal a magyar és a német nép közös történelmének legtragikusabb fejezetét jelentik. Az új legitim magyar kormánynak elvi álláspontja az, hogy a kitelepítések megaláztatását elszenvedni kényszerült magyarországi németek ugyanúgy joggal tartanak igényt a megkövetésre és a kártérítésre, mint a vagyonuktól megfosztott magyarok, a börtönbe zárt ellenzékiek, az elhurcolt munkaszolgálatosok és a hadifoglyok. A megoldásra váró súlyos belső gazdasági és szociális problémák ellenére súlyt helyezünk arra, hogy a kártérítés kérdésében igazságos, a múlt sebeinek gyógyítását elősegítő, a közös jövő érzését erősítő döntés szülessen. Hölderlinnel együtt valljuk: "Olyan korszakban élünk, amikor minden a jobb napok eljövetelén munkálkodik". 15. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER ELŐADÁSA A NÉMETORSZÁGI SANKT AUGUSTINBAN A KONRAD ADENAUER KUTATÓ INTÉZETBEN "Konfliktus vagy együttműködés a kommunizmus utáni Kelet-Közép-Európában ?" 1989 a csodák éve volt. Kelet-Közép-Európa békés forradalmainak következtében viharos gyorsasággal omlottak össze a posztsztálinista rendszerek, és a ledöntött vasfüggöny mögül egy új világ kontúrjai tűntek elő. A Magyarországon végbement mélyreható változások nemcsak szerves részei, hanem - és erre büszkék vagyunk - egyben katalizátorai is voltak ennek a folyamatnak. Miközben Európa népei kitörő örömmel juttatták kifejezésre a háború megnyerése és a harmadik világháború elkerülése fölötti örömüket, voltak akik a történelem végéről kezdtek beszélni, kijelentve, hogy Európa unalmas korszak előtt áll, amelyben a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. Felszínre került az a gondolat is, mely szerint a történelem ugyan nem ér véget, de megismétli önmagát; esetleg új balka275"