Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozata első nemzetközi sajtókonferenciája keretében (Részletek)

A Nyugat felé eddig is létező gazdasági nyitást jóval hangsúlyozottabban és következetesebben kívánjuk folytatni. Azt gondoljuk, hogy a politikai és gazdasági változásokon túlmenően az alkotmányos változások azok, amelyek Magyarország rendszerét kétségtelenül közelítik, hasonlóvá teszik a tőlünk nyugatra fekvő országok rendszereihez; ezek képezik a legbiztosabb alapját annak, hogy a Nyugattal szorosabb gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat is kialakítsunk. Tehát a Nyugat az egyik pillér. A Kelettel való nem-szakítás pedig egy másik pillérnek nevezhető eleme a magyar külpolitikának. És a két pillért összekötő nagyon fontos hídként kell említenem azt, hogy Magyarország a vele - tágabb értelemben is - szomszédos államokkal, tehát a kelet-közép-európai régióval való kapcsolatát szintén elsőrendűen fontosnak tartja. Meggyőződésünk, hogy a térségben lezajlott változások megkönnyítik azt, hogy ezek a korábban formálisan baráti kapcsolatok valóban jószomszédiakká és lehetőleg barátiakká váljanak. Nem hiszem azt, hogy a demokrácia automatikusan megoldja a problémákat (Nyugaton élő emberek előtt ezt nem is kell hangsú- lyozni). Él olyan illúzió vagy remény - vagy néha csak propagandaszólam -, hogy nem is kell majd különösebben foglalkoznunk például a kisebbségi problémákkal, mert a demokrácia automatikusan megoldja azokat. Ahogyan a kommunizmus nem oldotta meg sem automatikusan, sem ténylegesen ezeket az ellentéteket és gondokat, úgy (ha nem is "ugyanúgy", de) a demokrácia sem oldja meg automatikusan; de mindenesetre sokkal jobb alapot teremt a nézeteltérések őszinte föltárására, amikor a problémákat már nem söpörjük a szőnyeg alá. Amit külön kiemelnék az az, hogy azok az intézményi változások, amelyek a szomszédos országokban lezajlottak, egy nagyon fontos elem tekintetében újat jelentenek. Ugyanis Magyarország és a szomszédos államok viszonyában kétségkívül a legneuralgikusabb pontot a szomszéd országokban élő mintegy három és félmillió magyar etnikumú nem magyar állampolgár jelenti, azaz a szomszédos országok magyar nemzeti kisebbségei. Nem egy megfigyelő és elemző úgy gondolja, hogy a szabadság újjászületése az ellentétek újjászületését is hozza. Felületesen nézve ezt talán igaznak is tarthatja, mert sokkal többet lehet ma hallani, olvasni és tapasztalni az ellentétekről. Úgy vélem, az elkerülhetetlen és természetes, hogy a szabadság a nézeteltérések és problémák felszínre kerülését is 175