Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Antall József kijelölt miniszterelnök programbeszéde az Országgyűlés ülésszakán (Külpolitikai vonatkozású részek)

emigráció problémakörének rendezésére törekedve kívánjuk, hogy megtartva akár állampolgárságukat - ugyancsak vállalkozzanak a híd szerepére, nemzetünk érdekében a népi diplomácia feladatkörének ellátására. A kormány külgazdasági politikája az áru-, a tőke- és az idegenforgalmi folyamatok összefonódásából, egységéből indul ki. A külgazdasági potenciál erősítése nélkül nem állítható meg az eddigi világgazdasági térvesztés, az eladósodás, az elszegényedés. Rövid és középtávon az ország nemzetközi pozícióinak, megítélésének, erőforrás-szerzési lehetőségeinek javítása elengedhetetlenné teszi az import szintjét jelentősen meghaladó áru- és szolgáltatás-kivitelt a dollár-elszámolású forgalomban. A gyorsított korszerűsödésnek, az exportorientációnak és a privatizációnak stratégiai követelménye: a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseinek serkentése. Mind a lakosság jövőbe vetett bizalmának erősítése, mind a demokratizálódási folyamat felgyorsítása sürgeti a nyugat-európai integrációkhoz fűződő kapcsolataink emélyítését. Az Európai Közösségekkel törekszünk a már említett társulási szerződésre, amely az eddigi együttműködésünk hajtóerőit szilárdabb alapokra helyezi, figyelembe veszi az együttműködő országok fejlettségénekeltérő voltát, bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális kutatási, fejlesztési programokba, erőforrás-áramlásokba, politikai párbeszédbe, és nyitva tartja a későbbi teljes jogú csatlakozás lehetőségét. Ebből a szempontból fogadjuk örömmel az Európai Közösségek dublini csúcsértekezletének üzenetét az új típusú társulás lehetőségeiről, amelyekről az elmúlt hónapokban oly sokszor szóltunk mi magyarok. Intézményes alapokra kívánjuk helyezni az EFTA-országokkal, a szabad kereskedelmi országokkal való kapcsolatokat, serkentjük az ország felzárkózását általában az európai gazdasági térséghez. Az európai együttműködés kibontakozásának szakaszossága, övezeti sajátosságai hívják fel a figyelmet az országcsoportok közötti együttműködés hajtóerőinek kibontakoztatására; például az AlpokAdria térségen belüli munkamegosztás elmélyítésére, amelynek a találkozóira éppen a közeli napokban és hetekben került sor. Az európai együttműködési rendszernek része az átalakuló KGST illetve a kelet-közép-európai országok közötti szoros gazdasági kapcso163