Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Antall József kijelölt miniszterelnök programbeszéde az Országgyűlés ülésszakán (Külpolitikai vonatkozású részek)

1956-ban kifejezett és a legutóbbi választásokon is megerősített akaratával; véleményünk szerint maga a szerződés is szükségtelen hosszabb távon. Jogi, katonai és politikai álláspontunk érvényesítése érdekében tárgyalásokba fogunk bocsátkozni a VSZ tagállamaival, figyelembe véve a nemzetközi jogi feltételeket, szomszédaink álláspontját, és hadseregünk ütőképessége fenntartásának a szükségességét. Itt kell figyelembe vennünk az Országgyűlés erre vonatkozó állásfoglalását is. Földrészünk mesterséges megosztottságának megszűnésével Magyarország külpolitikájának a legjelentősebb területe - a gazdasági érdekek és a közös tradíciók alapján - a tág (politikai és kulturális) értelemben vett Európa lesz. Ennek a döntő koncepcionális váltásnak a tartalmi, intézményes kereteit kezdjük kiépíteni az Európa Tanácsba történő belépéssel, valamint a különféle nyugat-európai szervezetek munkájába történő bekapcsolódással. Szükséges lesz nemzetközi szerződéseink joggyakorlatának a felülvizsgálata, és újakhoz való csatlakozás. Mindez elő fogja mozdítani az Európai Közösségek teljes jogú tagjává válásunkat előkészítő társulási egyezmény megkötését. Külpolitikánk európai iránya azonban nem áll ellentétben a széles értelemben vett atlanti együttműködés gondolatával, az Amerikai Egyesült Államoknak és Kanadának, valamint Európának a két világháborúban bizonyított egymásra utaltságával és együttműködési kényszerével. A fönnálló kapcsolatok elmélyítésére törekszünk minden demokratikus berendezkedésű és a magyarországi átalakítási folyamatokat támogató állammal, figyelembe véve mind a hagyományos kulturális és földrajzi közösséget, mind pedig a változó globális egyensúlyt a kelet-közép-európai térségben. A német egység megteremtését támogatjuk; sőt büszkék vagyunk az annak elősegítésében játszott szerepünkre. Az ideologikus megfontolásoktól mentes, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatokban nagy lehetőségek kínálkoznak; ezek kiaknázásához azonban fölül kell vizsgálnunk prioritásainkat; átcsoportosításokat kell végeznünk egész külképviseleti rendszerünkben. 161