Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Horn Gyula külügyminiszter beszéde az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának rendkívüli ülésén (Részletek)

Ugyanakkor gondok jellemzik a helyzetünket, de az egész KeletKözép-Európa helyzetét is. Sehol a világon nem történt még egy időben a társadalmi-politikai és a gazdasági rendszer váltása. Ebben az átalakulásban nélkülözhetetlen a teljesítményképes országok támogatása. Azt kérem Önöktől, hogy adjanak támogatást a most létesülő új parlamentünknek és új kormányunknak. Mi magyarok élni kívánunk az adódó történelmi lehetőséggel, de azt is tudni kell, hogy egyedül nem boldogulunk. Márpedig meggyőződésünk szerint a magyarországi rendszerváltás sikere a Kelet-Közép-Európa átalakulásának is egyik záloga és NyugatEurópának is létérdeke. Magyarország összekötő-híd szerepet játszhat Nyugat- és Kelet-Európa között. Az is meggyőződésem, hogy Magyarország biztonságát egy-egy nagyhatalom nem szavatolhatja, mert ha a biztonságot csak egy nagyhatalom szavatolja, az kiszolgáltatottságot, egyoldalú függést eredményez. Különösen fontos a biztonság számunkra azoknak az eseményeknek a fényében, melyek a Kárpát-medencében zajlanak; abban a Kárpát-medencében, ahol tizennégymillió magyar él és közülük csak tíz és félmillió a határainkon belül Magyarországon. Látni kell, hogy a szomszédságunkban sehol sem oldották meg maradéktalanul a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását; a trianoni és párizsi békeszerződésekből eredő kötelezettségeket csak részben teljesítik az érintett államok. Újra éledt térségünkben a nacionalizmus. Különösen aggasztó a helyzet Romániában, ahol polgárjogot élvez a fasiszta Vasgárda, nacionalista szervezetek és pártok tevékenysége. A kétmilliós romániai magyarság élni akar azzal a jogával, amelytől a Ceausescudiktatúra megfosztotta. És erre a válasz: véres fasiszta pogromok! Olyan megfélemlítés van Romániában a magyarsággal és más kisebbségekkel szemben, amelynek az a célja, hogy elűzzék a kisebbséget a szülőföldjéről, lehetetlenné tegyék életüket azon a földön, ahol több mint ezer éve együtt élnek magyarok és románok! Ismeretes, hogy Magyarország a decemberi romániai fordulatot követően elsőként ismerte el az új román hatalmat. A magyar nép a maga kévéséből is sokoldalú támogatást nyújtott romániai románoknak, magyaroknak és más nemzetiségeknek. Az előállt tragikus helyzetben arra kérem az Európa Tanácsot, ne engedje megsemmisíteni a kisebbségeket Romániában! A nacionalizmus a demokratikus Európának is ellensége; nem szabad megengedni semmiféle cinkosságot azzal a nacionalizmussal, amely hosszú évtizede142