Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Dr. Horn Gyulának, az MSZP Elnöksége tagjának, külügyminiszternek beszéde Brüsszelben, Európa huszonnégy állama külügyminisztereinek értekezletén
Kormányomnak az ellenzéki pártokkal, más politikai és társadalmi tényezőkkel az elmúlt hét végén folytatott megbeszélés-sorozata utal arra, hogy a magyarországi reformfolyamatban egyre erőteljesebben jelennek meg a realizmus és a felelősség elemei. Ez garancia arra, hogy az országunkban zajld gyökeres változások a stabilitás körülményei között menjenek végbe. Fölismerve azt, hogy a politikai reformfolyamatban valő továbbhaladás csakis az ország működőképességének a fenntartásával lehetséges, remélhetőleg egyetértés alakul ki a magyar politikai élet szereplői között a tekintetben, hogy a kormány erőfeszítéseit és nemzetközi kötelezettségvállalásait támogatják. Nevezetesen, megfogalmazódott az a felfogás, hogy a gazdasági átalakítást nem szabad kicsinyes pártérdekeknek alávetni; valamint az, hogy a kormány radikális gazdaságátalakítási erőfeszítéseit nem szabad szociális demagógiával fékezni. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány már a jövő év tavaszán esedékes parlamenti szabad választások előtt olyan radikális gazdaságpolitikai irányvonalat kövessen, amely hosszabb távon is számot tarthat az ország politikai tényezőinek támogatására, s amely alapja és kiindulópontja lehet a jövőben létrejövő koalíciós kormányok tevékenységének. A magyar nép az előtte álló bel- és külpolitikai, valamint gazdasági kihívásokkal a most épülő demokratikus rendszerben kibontakozó alkotó energiáira és erejére támaszkodva kíván szembenézni, vállalva - hiszen vállalnia kell - a kiútkeresés nehézségeit. Nagy próbatétel előtt áll kibontakozó demokráciánk, az eddig nem tapasztalt szabadságot megélő állampolgárok türelme, tűrő- és áldozatkészsége, vállakozókedve, és a politikai rendszer szilárdsága. Erőt ad számunkra és inspirál az, hogy kedvező külső körülmények közepette nézünk szembe a nem csökkenő számú nehézséggel. Magyarország aktívan kíván támaszkodni a nemzetközi munkamegosztásra, együttműködésre, és a modernizáció által létrehozott nemzetközi és nemzeti intézményekre. Köztársaságunk polgárai egyéni és közösségi tevékenységükkel meg akarnak felelni a modern civilizációk elvárásainak. Az állampolgárok élete és viszonyuk az államhoz az emberi jogok széles körű figyelembevételével alakul át. Közel tízmilliós népünk - valamint a sikereit és kudarcait nagy figyelemmel kísérő többi kelet-közép-európai nép és nemzet - előtt eddig soha nem tapasztalt kihívás áll: átmenet egy központilag tervezett társadalmi-gazdasági rendszerből a demokratikus piacgazdaságba. E feladat megoldásához nincs korábbról használható analógia. E kihívás elfogadásának alapvető stratégiai célja, hogy történelmileg belátható időn belül társadalmilag és gazdaságilag is egyenjogú tagjává váljunk a fejlett társadalmak demokratikus közösségének. Ebben teljes az egyetértés a különböző társadalmi csoportok, rétegek, pártok és szervezetek között. Tudatában vagyunk annak, hogy e célt mindenekelőtt a saját erőfeszítéseinkkel, a társadalmi és gazdasági rendszer teljes átalakításával érhetjük el. Ennek tudatában számítunk a velünk azonos értékeket vallók támogatására, különösen az Európai Közösségek országainak a támogatására.
