Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Németh Miklósnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének beszéde az ASPEN Intézet Budapesten megrendezett konf erenciáján (Rövidítve)

hézségei jól ismertek, ám ezek tovább is növekedhetnek, ha 1992-re a belső határait leépítő egységes nyugat-európai piac létrejön és az így kialakuló világgazdasági méretű térség még inkább önmagára koncentrál. Az Európai Közösségek és a KGST közötti hivatalos kapcsolatok felvétele rendkívül fontos lépés az össz-európai viszonyok normalizálása szempontjából. A magyar kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az EK és Magyarország között 1988-ban megkötött és ratifikált kereskedelmi és kooperációs megállapodásnak. Ez egy harmincéves időszaknak a lezárása is, de még fontosabb, hogy egy űj korszaknak legyen a nyitánya. A Magyar Népköztársaság az 1975-ben aláírt helsinki Záróokmányt a közös európai ház olyan "tervrajzának" tekinti, amely közel másfél évtized alatt igazolta: lehet rá támaszkodni. Ez a dokumentum fontos eszköz az európai megosztottság áthidalásában és hosszú távon a felszámolásában; alkalmas arra, hogy közös "európai belpolitikát" alakítsunk ki. Magyar szempontból Helsinki a nemzeti érdekek nemzetközi elismertetése és érvényesítése szempontjából is roppant nagy jelentőségű- Mint Önök bizonyára tudják, a magyaroknak egyharmada él az országhatárainkon kívül, elsősorban a környező országokban. Számukra a nemzetiségi jogok biztosítása az egész térség demokratizálódásának egyik fontos eleme. Ezért azt a politikát, ami a nemzeti kisebbségek elemi jogait nem garantálja, a többi európai országhoz hasonlóan mi is lényegében Európa-ellenesnek, az egyetemes emberi jogokat sértőnek ítéljük. Tudjuk, hogy az Európában felhalmozott fegyverek mennyisége példátlan az emberiség történelmében. Annak is tudatában kell lennünk, hogy a fegyverek és maga a fegyverkezés alapjában véve okozat, következmény, a meglévő rendszerbeli és ideológiai ellentétek kifejeződése. Ezért rendkívüli jelentősége van a szovjet külés biztonságpolitikában végbement fordulatnak. Az űj gondolkodásmód, az ideológia kiiktatása az államközi kapcsolatokból azt a felismerést tükrözi, hogy a túlélést biztosító kölcsönös függőség prioritást kell élvezzen az osztályharc fogalmával szemben. Az űj gondolkodásmód nem merül ki a peresztrojka retorikájában, hanem immáron konkrét lépésekben öltött formát. Elég csupán az egyoldalú szovjet fegyverzet- és csapatcsökkentésre utalni, amelyet számos kelet-európai ország - köztük Magyarország is - követett. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítok az Európában lévő hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló, éppen most megindult új tárgyalásoknak. Ebben az összefüggésben Magyarország a leszerelés kísérleti terepének tekinti magát, és minden erőfeszítést megtesz, hogy területén illetőleg a régióban további haderő- és fegyverzetcsökkentés következzék be. Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy fővárosunk az önök konferenciájának helyszíneként ösztönző atmoszférával veszi körül Önöket; és bizonyos vagyok abban, hogy tanácskozásuk eredményes lesz.