Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának beszéde az Interparlamentáris Unió budapesti konferenciáján

zetes elvi politikánk szerzett tekintélyt az országnak. Világosan látjuk: ma is a tel­jesítményünktől függ, hogy a világ eífogad-e minket partnernek vagy sem. Hiszem, hogy a saját értékeiben biztos, kezdeményezésekre kész, önbizal­mában szilárd Magyarország megtalálja a boldogulását a nemzetek közösségében. Bízunk abban, hogy a nemzetközi élet eddigi kedvező változásai a jövőben is folytatódnak. Üdvözöljük a szovjet-amerikai viszony javulását, a keleti-nyugati párbeszéd bővülését. A magyar külpolitika a lehetőségeihez mérten azon lesz, hogy a kedvező folyamat a nemzetközi élet tartós és visszafordíthatatlan tendenciájává váljék. Külpolitikánk hagyományos értékei és a világ új követelményei alapján a fő törekvésünk: teljes nyitottság a világ felé. Az államközi kapcsolatokban nem ideo­lógiai megfontolásokból, hanem a kor realitásaiból és nemzetünk érdekeiből indu­lunk ki. Tiszta elveink, megbecsülendő eszményeink vannak; azokról nem mondunk le; mint ahogyan másoktól sem kívánjuk, hogy feladják a saját értékeiket. Ma legfontosabb stratégiai érdekünk a világ tudományos-műszaki élvona­lától való további leszakadásunk megállítása, a mielőbbi felzárkózás feltételeinek a megteremtése. Ehhez nem az elveinket kell föladni, hanem éppen azokat kell követ­kezetesen érvényesíteni. A társadalom által elismert és megbecsült alkotó munka, az emberi kezdeményezés felszabadítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a szo­cializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézményeink átalakítása nem­csak a saját fejlődésünknek a feltétele, hanem egyúttal a csatlakozásnak a lehetősé­gét is kínálja a demokratikus nemzetek nagy családjához. A céljaink eléréséhez békére, biztonságra van szükségünk. Az új gondol­kodás érvényesítésére törekszünk kül- és katonapohtikánkban is. A közelmúltban ki­lenc százalékkal csökkentettük a hadseregünk létszámát. Bízunk benne, hogy a nem­zetközi élet kedvező alakulása nyomán belátható időn belül lehetővé válik a hadse­reg további csökkentése, védelmi jellegének erősítése. A bécsi tárgyalások teljes jo­gú résztvevőjeként szorgalmazzuk az európai fegyveres erők és fegyverzetek mind­két fél számára elfogadható egyensúlyának a kialakítását a jelenleginél alacsonyabb szinten, az aszimmetriák leépítését, a külföldi csapatok kivonását. A szocialista országokkal új alapokra helyezett együttműködés hívei va­gyunk. Az új minőségű kapcsolatok első jelei már érzékelhetőek. Perspetívában csak erre a szilárd háttérre támaszkodva lehetünk az európai és nemzetközi folyamatok­nak megbecsült részesei. Ehhez ma a lehetőségeink jobbak, nem korlátoznak a há­ború utáni évek bizonytalanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet is. Az együttműködés korszerűsítéséhez világos elveink vannak. Mindannyiunk számára kötelezőek az államközi kapcsolatok Helsinkiben körvonalazódott elvei. Elengedhe­tetlen egymás önállóságának, teljes egyenjogúságának, egymás érdekeinek a tiszte­letben tartása. Nemzeti döntéseinket annak a felelősségnek a tudatában kell meg­hoznunk, hogy bármit teszünk, az nemcsak a magunk, hanem más népek sorsát is befolyásolhatja. Nagyra értékeljük a szocialista országok viszonyát a magyarorszá­gi folyamatokhoz, a megértésüket köszönjük. Azon leszünk, hogy a stabilitás meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom