Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának előadói beszéde a Központi Bizottság ülésén nemzetközi kérdésekről

Qelekedetünk lehetséges irányát meghatározza a KGST-együttműködés válsága is. A szervezet, amely ma a kétoldalú kapcsolatok kereteként működik, az olcső és szinte korlátlan nyersanyag- és energiaszállítás megszűnésével már az 1970-es években elveszítette dinamizáld és védő szerepét. A KGST-kapcsolatok sok tekintetben konzerválják elmaradott gazdasági szerkezetünket. Hazánknak ezért fontos érdeke fűződik a szervezet gyökeres megreformálásához. Az együttműködést azonban csak a tagországok belső reformfolyamatai előrehaladásának, a nemzeti piacok kiépítésének függvényében lehet új alapokra helyezni. A reform a szocialista országok fejlődésének ma még korántsem egyedüli iránya; sőt a reformok tekintetében inkább az álláspontok közötti eltérések növekedése, a polarizálódás a jellemző. A KGST átfogó megújítására ezért tíz-tizenöt éven belül alig számíthatunk. A KGST válsága azonban nem indokolja kivonulásunkat a szervezetből. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés hosszú távon a külgazdasági kapcsolatainknak mással nem pótolható összetevője. Innen származik a gazdaságunk működtetéséhez szükséges energia és nyersanyag nagy része. Temékeinknek jelentős hányadát ezen a piacon értékesítjük. Ez a gazdasági kapcsolatrendszer hozzávetőleg egymilMó ember számára biztosít Magyarországon munkaalkalmat. A KGST-országokkal folyó együttműködésünkben meghatározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma sok zavarral küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre nincsenek összhangban egymással. Ez ugyanakkor nem csökkenti objektív ráutaltságunkat a más viszonylattal nem helyettesíthető szovjet piacra. Ezért nemzeti érdekünk, hogy a magyar-szovjet gazdasági és politikai kapcsolatokat - új alapokra helyezve - elmélyítsük és hatékonnyá tegyük. Magyarország számára a legnagyobb kihívást kétségkívül az 1992. év, a nyugat-európai integráció új minőségi szintre emelése jelenti. Magyarország számára nincs más lehetőség, mint a rugalmas és hatékony alkalmazkodás. Ennek elmulasztása nemcsak gazdasági, de politikai téren is a peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az elkerülhetetlen társadalmi megrázkódásokkal; ilyen esetben még a fejlődő világ országainak is csak a második vonalába süllyednénk. Alapvető nemzeti érdek tehát, hogy a nyugat-európai országokkal folytatott együttműködés elmélyítésével segítsük a gazdasági fejlődésünk igényeinek kielégítését, enyhítsük az eladósodottságunkból adódó szigorú kényszereket. A szorosabb kapcsolatok kiépítése a felek készségén kívül együttműködési képességeket is feltételez. Nyugat-Európának - az Egyesült Államokkal és Japánnal folytatott versengésében - szüksége van egy vele együttműködni akaró és együttműködni képes Közép- és Kelet-Európára. Számára a KGST óriási potenciális piac, amely az átfogó reformok eredményeként bekapcsolható a széles nemzetközi munkamegosztásba. Nekünk rövid távon bizonyos többlet-lehetőséget kínál az, hogy Nyugaton hazánkat több tekintetben a szocialista piacra való behatolás áttörési pontjának tekintik.