Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata nemzetközi kapcsolatokról (Interjú-részlet)

Még a semleges Ausztria esetleges felvételi kérését is eltérően ítélik meg a "Tizenkettek" szervezetében. Hosszabb történelmi távlatban viszont - ha előrehaladunk a leszerelés terén és ha egyszer sikerül felszámolni a szemben álló katonai szövetségeket, azaz a VSZ-t és a NATO-t - ezen a téren is új helyzet jön létre, a semlegesség is átértékelődik, más lesz katonai szövetséghez már nem tartozó államoknak a közeledése és egymáshoz való viszonya. Ez persze távolabbi perspektíva; egy össz-európai integrációs folyamat része lenne; de ehhez előbb előre kell haladni a leszerelés, a demokrácia fejlesztése, az emberi jogok érvényesítése terén. Azaz több csatornán és több irányúan kell előre haladni. 22 GRÓSZ KÁROLYNAK, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRÓL (A TANJUG-nak adott átfogó interjú részlete) Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez a Távol-Keletre épp úgy vonatkozik, mint Európára. Ami a Közös Piacot illeti: a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatoknál messzebb nem mehetünk; nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud minket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az EGK-ban mint Nyugat-Európa politikai közösségében egy szocialista állam rendszeridegen. Tehát, ismétlem, szoros gazdasági együttműködésre törekszünk; nyitottak vagyunk; minden síkon keressük a hatékonyabb együttműködés lehetőségeit, feltételeit. Példaként emlflietem, hogy szabványainkat az EGK szabványaihoz igazítjuk. De a szervesebb kapcsolat távlatai még nem bontakoztak ki. Ismétlem: ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közösség politikai közösséggé fog válni; ez tíz vagy húsz év alatt végbemegy. És ebbe egy szocialista társadalmi rendszerű állam nem illeszthető be. Másrészt Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Persze nekünk egy jól működő KGST kell. Ezért a javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. Hosszú lenne részletesen taglalni a KGST-vel kapcsolatos javaslatainkat, de a fő iránya egyszerűen megjelölhető. Egy sokkal korszerűbb elszámolási, pénzügyi és árrendszerre van szükségünk a KGST-ben; magasabb fokra kell emelni a termelési együttműködést, fokozatosan szabaddá kell tenni a tőke és a munkaerő áramlását. A jelenlegi, közponi tervirányításra épülő mechanizmusából sok mindent le kell szállítani a vállalatok közötti együttműködés szintjére. Az egésznek a feltételrendszerét is létre kell hozni. Az első elem egy olyan konvertibilis valuta, amely az együttműködést pénzügyileg is lehetővé teszi. Ki kell alakítani egy megfelelő elszámolási és intézményrendszert. Az irány csak az lehet, hogy a közös valuta válik konvertibilissé. Azt most nem tudni,hogy ennek mikor teremthetők meg a feltételei; egyszerre semmiképpen sem. Ezért mi az elszámolások részleges konvertibilitásának az álláspontját képviseljük.