Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Horn Gyula külügyminisztériurni államtitkár nyilatkozata a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság között létrejött diplomáciai kapcso latról (Interjú)
Figyelembe véve azt, hogy az általános egyensúlyban nem szerepelnek az angol és a francia rakétahordozó tengeralattjárók, az Albion (S-3) típusú rakéták és a Mirage-rV bombázó-repülőgépek sem, ezért szovjet részről a TU-22 típusú közepes bombázó-repülőgépek (a haditengerészeti légierő repülőgépeinek a kivételével) kimaradtak. Egyik félnél sem vették figyelembe a feyveres erők politikai-alkalmazotti és katonai-építő állományát, mivel ezek békében nem kapnak katonai kiképzést és fegyverrel sem rendelkeznek. A fegyverzeti eszközök összevetésénél számításba vették a csapatoknál, a raktárakban (tartalékban) és harcialkalmazási központokban lévő alapvető fegyverfajtákat és harci technikai eszközöket. FEBRUÁR Dr.HORN GYULA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAMTITKÁR NYILATKOZATA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT LÉTREJÖTT DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATRÓL (Interjú Szöulból hazaérkezése után) Riporter : Milyen érdekünk f űződik ahhoz, hogy fölvettük a diplomáciai teljes körű kapcsolatot Dél-Koreával? Eh-.Horn Gvula : Ez a lépés jelentősen kiterjeszti Magyarország nemzetközi mozgásterét. A Koreai Köztársaság rendkívül dmamikusan fejlődő ország, amelynek nemzetközi méretekben is súlya van. A teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvétele abba a külpolitikai törekvésünkbe illeszkedik bele, hogy egy ilyen kicsi és nyitott ország, mint a mienk, amellett hogy a legfontosabb partnereire összpontosítja a kapcsolatait, új lehetőségeket is keres. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is nagyon fontos. Vagyis a kapcsolatfelvételt olyan természetes lépésnek tekintjük, amelyet három alapvető tényező határoz meg. Az első: a nemzetközi viszonyoknak a realitása, az új külpolitikai gondolkodásmód hatására bekövetkezett változások. A második: a Koreai Köztársaságban jelentős demokratizálódási folyamat zajlott le. És végül a harmadik: létfontosságú érdekeink fűződnek ahhoz, hogy új piacokat tárjunk föl gazdaságunk számára. Riporter : Szöulban ön átadta Ro Te Vu elnöknek Grósz Károly főtitkár levelét. Mi volt az üzenet lényege?