Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata a Világgazdasági Fórum tanácskozása után (Interjúrészlet)

Külföldön - ahol talán tárgyilagosabban ítélnek meg bennünket, mert kellő a távolság és tapasztalat - éppen ettől a robbanástői tartanak, miközben kimondottan rokonszenvvel követik a magyar gazdasági reformot, a megújulást, az útkeresést, mert féltik az országot. A zürichi munkaebéden, ahol a svájci gazdasági élet kiemelkedő személyiségei voltak jelen hatalmas tőkeerőt képviselve, a felszólalásukban többen nagyobb higgadtságot javasoltak, illetve a politikai folyamatok konstruktív irányítását kérték számon. A korábbi európai konzultációkhoz képest a mostani eszmecserének egyik leglátványosabb különbözősége az, partnereink tartanak attól, hogy a magyarországi politikai reformfolyamat átlépi a kritikus határt, s az így a politikai céljaival ellentétes irányba fordulhat, és nem segíti, hanem szétzilálja a gazdasági megújulást. Riporter

: Az Ön egyik beszélgető partnere azt mondta, hogy jól tudják: a humánus demokratikus folyamat nagyon fontos, de bennünket megmérni a világban a gazdasági eredményeink alapján fognak. Grósz Kárólv

: Igen; ezt a világ egyik legtekintélyesebb bankszakembere mondta, aki jónak minősítette a politikai szándékainkat, de arra intett, hogy össze ne keverjük a folyamatokat. Minden politikai demonstráció nagyon rövid idő alatt leértékelődik, ha a gazdaság teljesítőképessége nem nő. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a mai gazdaság teljesítményét kell célirányosan és koncentráltan növelni. Véleménye szerint aligha köthető szorosan össze a politikai reformfolyamatban végbemenő megújulás a gazdaság fejlődésével. Azt mondta nekem: "Önök ezzel illúziókat táplálnak", ö jól ismer bennünket, mert az 1982-es válság pillanataiban éppen ő volt az, aki közvetlen pénzügyi segítséget nyújtott Magyarországnak. Riporter: Meglepett mindannyiunkat az a meleg fogadtatás, elismerés, amivel az Ön beszédét kísérte a davosi hallgatóság. Meglepő volt a zárt ajtók mögül kiszivárgó néhány információ arról, hogy külföldi partnereink nagy jóindulattal közelítik meg a magyar ügyeket. Hogyan értékeli ezt ön és miben látja a davosi fdrum jelentőségét? Grósz Károlv: Aki ismeri a davosi fórum súlyát és jelentőségét, nem értékelheti alá. Ez 1971 óta beépült nemcsak az európai, hanem a világpolitikai műhelyek sorába. Bevallom, engem is meglepett a beszédem fogadtatása. De ez a tetszésnyilvánítás nem nekem, hanem Magyarországnak szdl; a politikánknak és annak a szellemiségnek, amit megpróbáltam tolmácsolni a beszédemben. A szűkebb körű beszélgetéseket is nagyra értékelem. Genscher alkancellár úr nagy ívű és nagy léptékű gondolatokat tartalmazó koncepcióját nem most hallottam először. Nekem már az elmúlt másfél évben két-három alkalommal volt szerencsém erről beszélgetni vele; úgy érzem, hogy az NSZK keleti politikája - amelynek ő az egyik alakítója - bátor, merész és rendkívül konstuktív.