Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Grósz Károlynak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének interjúja az új év kezdetén (Részlet)

GRÓSZ KÁROLYNAK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK INTERJÚJA* AZ ÚJ ÉV KEZDETÉN. 1 (Részlet) Kérdés: Mit tekint Ön feladatának miniszterelnöki funkciójában? Válasz: A magyar politika, illetve külpolitika 1956 óta minden konsruktív, értelmes, haladó törekvéssel kereste a párbeszéd lehetőségét. Ez az, amin szerintem nem kell változtatni, hanem erre építkezve határozottabban és bátrabban lehet előremenni. Ezek a külpolitikai alapértékek változó világban érvényesültek eddig is és változó világban élnek a jövőben is. Vitathatatlan, hogy a Szovjetunióban végbemenő nyitás, megújulás az egész hetven esztendő újragondolása, az új munkastílus meghonosítása, új vezetési gyakorlat — a nemzetközi kapcsolatokban is új viszonyt teremt; más szóval, a partnerség más fokon fogalmazódik meg, mint korábban, és más tartalmat kap. Kérdés: Mennyiben? Válasz: Többek között a kölcsönös érdekek fokozottabb érvényesítésében. Kérdés: Vagyis egyfajta kiegyenlítődés van az érdekekben? Válasz: Úgy van. Kérdés: S a mérleg nem billent a másik fél felé: így érti? Válasz: így. Teljesen új helyzet ez nemcsak a Szovjetunió és Magyarország, hanem Magyarország és a többi szocialista ország között is. Ebből persze konfliktus is származik, ami ugyancsak természetes; ám nem politikai konfliktus, hanem — egyszerűen — az érdekek ütközése; partnereink is ragaszkodnak a maguk igazához, és mi is. Kérdés: Tehát ez nem csupán magyar sajátosság, magyar felfogásbeli változás, hanem most így alakul a szocialista táboron belüli viszony? Válasz: Igen. És ez igen nagy dolog. E vonatkozásban már élményt adott nekem a KGST negyvenharmadik, rendkívüli ülésszakának politikai miliője is, ahol a KGST — mint nemzetközi gazdasági szervezet — továbbfejlesztésének, korszerűsítésének a témakörét vitattuk meg; látszott, hogy milyen sokoldalúan közelítjük meg és próbáljuk a nemzeti érdekeket egy nemzetközi érdekben érvényre juttatni. Kérdés: Meg kell kérdeznem: a korábbi felfogás szerint is, a mostani gazdasági helyzetünkben, nem lett volna-e jobb a szorosabb segítségkényszer? Válasz: Jogos ez az észrevétel. A praktikus ügyek szempontjából talán ez jobb mechanizmus lehetett volna, de csakis a pillanatnyi sikerek szempontjából. Új korszerű megközelítési módra van szükség, a világhoz való viszony, az egymáshoz való kapcsolat tekintetében, és a belső dolgainkat illetően is. Ami a szocialista országokon kívüli világot illeti: ott is óriási átrendeződés megy végbe. így azután az enyhülés szelleme sokkal nagobb mozgásteret enged az ilyen kis *A Magyar Televízióban sugárzott interjú.