Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Grósz Károlynak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének sajtókonferenciája Athénban, a Görög Köztársaságban tett hivatalos látogatása befejezésekor (Részletek)
el; ugyanakkor hajlandók vagyunk átmeneti időszakra önkéntes mennyiségi korlátozást vállalni bizonyos termékek EGK-exportját illetően. A magyar kivitel huszonöt százalékát érintik jelenleg a mennyiségi korlátozások a Közös Piacon. Például mezőgazdasági exportunk igen erőteljesen csökkent Görögországba, miután Görögország az EGK tagja lett. A magyar—görög gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit illetően úgy látjuk: a görög félnél is megvan a készség a kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország szívesen bekapcsolódna a görög fejlesztési programokba, az ipari szerkezetük átalakításának megvalósításába. Mindenekelőtt a közlekedési iparban látszik erre lehetőség — ez hagyományosan fontos a magyar—görög árucserében —, de szívesen bekapcsolódnánk a most kialakuló görög—szovjet timföld-alumínium együttműködés realizálásába is huszonöt éves tapasztalatunkkal és technológiai ismereteinkkel. Ugyanígy részt vehetnének a görög földgázprogram megvalósításában is magyar vállalatok. A jövő a korszerű együttműködési formáké, a vegyes vállalatoké a magyar—görög gazdasági kapcsolatokban is. Mindezt megerősíti a már működő három magyar—görög vegyes vállalat gazdasági sikere. További közös cégek létrehozását segítheti az a Magyarországon most szervezés alatt álló vállalat, amelyik kifejezetten vegyes vállalatok összehozásán dolgozik. De országaink között még van sok ki nem használt lehetőség a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére; többek között olyan élenjáró műszaki ágazatokban, mint amilyen a lézertechnika. Kérdés: Hogyan ítéli meg a magyar kormány a ciprusi kérdést? Válasz: Magyarország világos és egyértelmű álláspontot foglal el ebben, s az nem változott. Kiállunk a szigetország egysége, függetlensége, el nem kötelezett státusa mellett. Továbbra is azon vagyunk, hogy a nézeteltéréseket békés úton rendezzék. Minden rendelkezésünkre álló lehetőséget felhasználunk ennek segítésére. Kérdés: Melyek a nemzetközi élet azon problémái, amelyekre nézve nem teljesen azonos, hanem hasonló a magyar és a görög álláspont? Válasz: Ilyen a görög—török viszony. Nem véleménykülönbségről van szó, hanem arról, hogy nem vagyunk olyan helyzetben, hogy ismerjük az álláspontok kialakulásának okait. A mostani athéni találkozón kapott tájékoztatás az ismereteinkhez hozzájárult. Kérdés: Mi a magyar kormány álláspontja a közel-keleti problémáról? Válasz: Álláspontunk nem változott. Ezt a konfliktushelyzetet véleményünk szerint mielőbb és békés úton kell megszüntetni, a nemzeti függetlenség, a népek szabadsága, az országok területi sérthetetlensége elvének alapján.
