Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának sajtókonferenciája Brüsszelben, a Belga Királyságban tett hivatalos látogatása alkalmával (Rövidítve)

úgy gondolom: ez lehetséges. Mindez annyiban érinti a magyar—belga gazdasági kapcsolatokat, hogy Belgium is a Közös Piac tagországa. Kérdésekre adott válaszok: Kérdés: Hogyan egyeztethető össze a magyarországi reformfolyamat a kommunista rendszerrel? — Magyarországot gyakran emlegetik úgy, mint kommunista országot. Szeretném megjegyezni: Magyarország sajnos még nem kommunista ország, csak szeretném — mint kommunista meggyőződésű ember —, hogy azzá váljék. Nálunk most a szocialista társadalom épül. A szocialista társadalomban is működik a pénz és árutermelés folyik. Márpedig az árutermelésnek vannak saját törvényei, amelyek minden társadalmi rendszerben érvényesek. Már régebben felismertük, hogy ahol árutermelés folyik, ott piac is van, a piac törvényeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, s csak reális árakkal lehet gazdálkodni. Ezért tértünk át például a világpiaci árakhoz igazodó termelői árakra. És ha egy kapitalista országban a vállalatoknak nyereséggel kell dolgozniuk, mert különben a versenyben lemaradnak, akkor a szocialista társadalomra ez még inkább igaz. Ezt fejezik ki reformtörekvéseink. Közöttük továbbá fontos szerepe van a demokrácia elmélyítésének. Az emberek minél nagyobb tömegét kívánjuk bevonni az őket érintő kérdések eldöntésébe. Kérdés: 1. Milyenek a kilátások a Közös Piaccal létrejöhető megállapodást illetően? 2. Mi Magyarország álláspontja a közép-hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodással kapcsolatban? — A Közös Piaccal folytatott tárgyalások eredményes befejezésében — mint már említettem — nemcsak reménykedem, hanem a most folytatott megbeszéléseim alapján bízom is. Meg kell azonban mondanom, hogy az intenzív tárgyalások egész folyamatában partnereink gyakran mondják: velünk ők meg tudnának egyezni, de félnek a precedenstől. S azt is szem előtt kell tartani, hogy a Közös Piacon belül sem egyforma a tagországok megítélése a kapcsolattartásról. A másik kérdésre ugyancsak röviden szeretnék válaszolni. Az összes fegyvernemek közül mindenképpen ki kell iktatni a nukleáris fegyverzetet. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Szovjetunió, világosan kijelentették, hogy az emberiség érdekében az állandó fenyegetést jelentő nukleáris fegyvereket meg kell semmisíteni. Ezzel szemben egyes országokban már hangot kapott olyan vélemény is: nukleáris elrettentés nélkül nem tudják elképzelni biztonságukat. Ha a világ minden országában egyidejűleg népszavazást rendelnének el arról, hogyan éljünk: nukleáris fegyverekkel vagy azok nélkül, azt hiszem, a túlnyomó többség a nukleáris fegyverektől mentes világra voksolna. Engels még a múlt században mondotta, hogy a haditechnika egyszer majd olyan fejlett szintet ér el, hogy amiatt nem lehet háborút kirobbantani. íme, már ide jutottunk. De ha egyik vagy másik ország, vagy a NATO azt mondja: még nem tudja elképzelni az életét atomfegyverek nélkül, erre a Varsói Szerződés azt válaszolja: minden fegyvernem csökkentéséről készek vagyunk tárgyalni, beleértve a szárazföldi csapatokat is. A közelmúltban a Varsói Szerződés azt is kinyilvánította, hogy a külföldön állomásozó összes idegen csapatok visszavonásában is kész megegyezni a NATO-val.