Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának pohárköszöntője Brüsszelben a belgiumi hivatalos látogatásakor a tiszteletére rendezett díszvacsorán

kapcsolatai régi eredetűek. A magyarságot gazdagító érintkezésekben, az európai értékek közvetítésében számon tartjuk a vallonokkal és flamandokkal kialakult történelmi kapcsolatokat is. A XI.—XII. századtól vallon telepesek is hozzájárultak a magyar városok fejlődéséhez. 1686-ban vallon és flamand egységek is részt vettek Budának a török uralom alóli felszabadításában. Magyarországon napjainkban is nagy az érdeklődés a fejlett belga gazdaság eredményei, országuk tudományos vímányai és kulturális értékei iránt. Országaink eltérő társadalmi rendszere, különböző gazdasági elkötelezettsége a tapasztalatok szerint nem gátolja az együttműködést. Országaink nagyságrendjében meglevő és sok más tekintetben hasonló adottságaink lehetségessé, a béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszilárdításához fűződő közös érdekeink pedig kifejezetten szükségessé teszik a közöttünk kialakult párbeszéd folytatását, a kapcsolatok továbbépítését. Kapcsolataink kiemelkedő eseményeként tartjuk számon az. Ön 1984. évi magyarországi látogatását. Akkori tárgyalásaink nemcsak országaink együttműködésének fejlődésére hatottak ösztönzően, de a nemzetközi viszonyok egyik feszült időszakában a keleti—nyugati párbeszéd megőrzéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt évben Albert herceg vezetésével járt jelentős belga gazdasági küldöttség hazánkban, a magyar miniszterelnök pedig Brüsszelben tárgyalt. Mostani látogatásom, találkozóim és megbeszéléseim jól illeszkednek ebbe a párbeszédsorozatba. Miniszterelnök Úrral ma folytatott, igen jó légkörű megbeszéléseinket nagyra értékelem. Meggyőződésem, hogy az egymás érdekeivel reálisan számoló, őszinte kapcsolatfejlesztési szándék kölcsönös megerősítése ösztönzően hat országaink együttműködésére. Több fontos nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló módon fogalmaztuk meg véleményünket. Természetes az is, hogy a világpolitika néhány témakörében nézeteink eltérnek egymástól, hiszen a gazdasági-társadalmi fejlődés másmás útján járunk, és különböző szövetségi rendszerhez tartozunk. Mindkét részről megvan azonban az akarat, hogy arra építsünk, amiben egyetértünk, amiben népeink érdekei azonosak. Határozottan mondhatjuk, hogy mindkét fél, mind a magyar, mind a belga, a béke megőrzését, az egymás iránti bizalom és megbecsülés erősítését, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok továbbépítését kívánja. Örvendetes, hogy a nemzetközi viszonyokban most kedvező irányzatok kibontakozása érzékelhető. Láthatóan erősödik a felismerés, hogy a világ az országok kölcsönös egymásrautaltságának korszakába lépett, a Kelet és a Nyugat hosszú távú együttélése rendezett és szélesedő kapcsolatokat igényel. Az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldása, a bizalom építése, a sokoldalú együttműködés az egyetlen járható út. E felismerés új perspektívákat nyújthat Európában az államok közötti együttműködésben. A világban végbemenő gazdasági és politikai folyamatok időszerűvé teszik azoknak a hatalmas lehetőségeknek a kihasználását, amelyek a kontinensünk két része közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban rejlenek. Mindinkább növekszik az a felismerés is, hogy az emberiség jövőjét az szolgálná igazán, ha az erőket a ma még pótolhatatlan nyersanyagok, energiahordozók ésszerű felhasználására, a környezetvédelem feladatainak megoldására lehetne fordítani.