Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közlemény Stanislaw Cioseknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának magyarországi látogatásáról - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének (berlini) üléséről

— a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével: Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, kormányfő; Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára; Vasile Milea vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi miniszter; loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter; Gheorghe Caranfil, Románia NDK-ba akkreditált nagykövete; — A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének küldöttsége M. Sz. Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; Ny. I. Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; E. A. Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter; Sz. Szokolov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter; Vagyim Medvegyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, valamint Herbert Krolikowski, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének főtitkára. I. Az ülés részvevői részletesen áttekintették az európai és a világhelyzetet. Úgy vélik: a világesemények alakulása, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, az államok növekvő egymásrautaltsága, a tudományos-műszaki fejlődés, eddig nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodásmódot követel meg. Új megközelítésre van szükség a háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben, és más bonyolult globális és regionális problémákat illetően. Le kell mondani a „nukleáris elrettentés" koncepciójáról, amely szerint az államok biztonságát a nukleáris fegyver szavatolja. A nukleáris háborúnak nem lehet győztese. Ismételten hangsúlyozták: alapvető fontosságú a háború megakadályozása és az emberiség életéből egyszer s mindenkorra történő kiiktatása, a béke megőrzése a Földön, a fegyverkezési verseny beszüntetése, és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konkrét intézkedésekre, mindenekelőtt nukleáris téren. Ehhez egyesíteni kell valamennyi állam, minden békeszerető erő erőfeszítéseit; növelni kell az államok közötti bizalmat — különösen a különböző társadalmi rendszerekhez tartozók és azok katonapolitikai szövetségei közötti kapcsolatokban —, s katonai téren helyesen kell értelmezni egymás aggodalmait, céljait és szándékait. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kijelentik, hogy katonai doktrínájuk védelmi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell fenntartani, a katonai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő elégséges szintre célszerű csökkenteni. A tanácskozáson e kérdésről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra hoznak.