Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Hámori Csabának, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának nemzeti ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban (Részlet)

Ismeretes az a régi álláspontunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi — adott esetben Magyarországot érintő — kihatása is van. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Romániában élő magyarok anyanyelvüket megőrizve, nemzetiségi kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköztársaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amelyek — úgymond — „Horthy fasiszta rendszerének a legreakciósabb téziseit" elevenítik fel. Végül szeretném hangsúlyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Romániának, a két szomszédos szocialista országnak és népeinek egyaránt érdeke, hogy a fölvetődő vitás kérdések megoldásán munkálkodjon, és a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk. HÁMORI CSABÁNAK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A KISZ KB ELSŐ TITKÁRÁNAK BESZÉDE A RÁDIÓBAN ÉS A TELEVÍZIÓBAN. 4 (Részlet) Negyvenkét évvel ezelőtt egy elkínzott, a háborútól meggyötört nemzet emelte föl fejét, kezdte el sorsát és jövőjét formálni. Az emlékezet szétzilált, megcsonkított családok, lerombolt házak, gyárak, hidak képét őrzi. Megrendítően nagy volt a pusztítás. Ám nekünk, mai magyaroknak megrendítő és csodálatra méltó az az alkotni, teremteni vágyás is, amely a mindent újrakezdő emberekben munkált, bámulatosan rövid idő alatt sikerült eltakarítani a romokat, helyreállítani a civilizált élet alapvető feltételeit. Az újjáépítésben kezdett testet ölteni az a nemzeti összefogás, amely mindmáig társadalmi fejlődésünk nagy és megőrzésre méltó értéke. Kétszáz napig folyt hazánkban a háború. Katonák százezreinek lett örök nyugvóhelye e föld. A magyar nép hálával gondol a Szovjetunióra, a szovjet népre, amelynek a legtöbb jutott a borzalmakból, és a legnagyobb áldozatot hozta a békéért. Kegyelettel őrizzük azoknak a szovjet, bolgár, jugoszláv, román, angol és amerikai katonáknak az emlékét, akik a fasizmus ellen harcolva estek el hazánkban. Honfitársaink ezrei küzdöttek itthon és Európa más csataterein a népírtók ellen. Ezek a magyar hazafiak vitték tovább Dózsa, Rákóczi, Kossuth zászlóit, ők éltették a Magyar Tanácsköztársaság internacionalista szellemét.