Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Dr. Bányász Rezső államtitkárnak, a MT Tájékoztatási Hivatal elnökének, a kormány szóvivőjének nyilatkozata romániai állásfoglalással kapcsolatban

ÁPRILIS DR. BÁNYÁSZ REZSŐ ÁLLAMTITKÁRNAK, A MT TÁJÉKOZTATÁSI HIVATALA ELNÖKÉNEK, A KORMÁNY SZÓVIVŐJÉNEK NYILATKOZATA A ROMÁNIAI MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK 1. TANÁCSA ÜLÉSÉN ELHANGZOTTAKAL KAPCSOLATBAN* A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 26-án és 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampányban a román nép történetének meghamisításával, revansizmussal, Románia belügyeibe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a helsinki Záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcsolatokban kormányunk a társadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból és a történelmi egymásra utaltságból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találkozóján is megállapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyarországon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az erre illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményezőén foglalkozta ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszonzásra. * Ugyanezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége is közleményt publikált az esettel kapcsolatos állásfoglalásáról. (A szerk. megjegyzése)