Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1987

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának interjúja a Magyar Rádióban (Részletek)

hatása is van. A nemzetiségeket érintő különböző törvények, rendeletek — az oktatás és kulturális intézményhálózat átszervezése, a sajtótörvény stb. — változtatásának a célja közismert; ezek egy adott politika szerves részei. Egyébként egyetértünk a román kommunisták azon értékelésével, hogy a szocializmustól a nacionalizmus és a sovinizmus idegen. S a szocialista demokráciának lényeges eleme a lenini nemzetiségi politika megvalósítása. Ennek jegyében a nemzetiségek igényeinek a kielégítése állandó gondoskodást, megkülönböztetett figyelmet igényel, nagy tapintatot igényel; és olyan feltételek kialakítását, amelyek közepette érvényesíthetik az egyéni és kollektív jogaikat, beleértve azt is, hogy korlátozásoktól mentesen és szabadon bővíthetik a kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvet beszélő, de más államkeretekben élő nemzettel. A nemzetiségek így válhatnak az államközi kapcsolatok sajátos összekötő elemévé, és a nemzetközi biztonság megszilárdításának a tényezőjévé is. Ebben a szellemben, és a kétoldalú kapcsolatok egészének szem előtt tartásával ösztönözzük például az írók, műfordítók, történészek, színházi és más szakemberek egyéni és intézményes kapcsolatait, a szervezett és az egyéni turizmust, a testvérmegyei-testvérvárosi kapcsolatokat, a kishatárforgalmi együttműködés különböző formáit. A hazai lehetőségeinket felhasználva megemlékezünk azokról a személyekről, intézményekről, akik s amelyek jelentős szerepet játszottak vagy játszanak a közeledés erősítésében. A sajtó, a rádió, a televízió évfordulós műsorai például ezt szolgálják. Azokat a személyeket, akik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak, magyar elismerésben részesítjük, többek között magas kitüntetésekkel. A nemzetközi fórumokon, illetőleg kétoldalú találkozókon pedig, deklarált elveinknek is megfelelően, szorgalmazzuk a problémák lehetséges megoldását, illetve azok módozatait. Kérdés: A magyar kormány milyen konkrét lépéseket szándékozik tenni a romániai magyarság helyzetének a javítására? Más megfogalmazásban is feltettek kérdést: milyen lehetősége van a magyar kormánynak arra, hogy a mostaninál többet tegyen a két és félmilliós erdélyi magyarság helyzetének a javítására? S egy harmadik kérdés: mit tesz a kormány általában a határainkon túl élő magyarok érdekében? Szűrös Mátyás: Részben válaszoltam már ezekre a kérdésekre is. Köztudott, hogy a mintegy tizenöt-milliónyi magyarságnak mindössze a kétharmada él a jelenlegi határaink között. Közel négymillió honfitársunk az első világháborút lezáró békerendszer óta a környező országok állampolgára. Európában a magyar nemzetiség a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség. Ez külpolitikánk egyik sajátos feltétele, illetve ez sajátos feladatot ró ránk. Rajtuk kívül körülbelül egymillió a világ távolabbi vidékein emigrációban élő magyaroknak a száma. Nyilvánvaló, hogy nem lehet számunra közömbös a sorsuk alakulása, kisebbségi jogaik érvényesülése, főleg a kulturális és anyanyelvi ellátottságuk. Nekünk az alapelvünk az, hogy a nemzetiségi kérdés nem kizárólagosan belügy. A XX. század végén az az ország nem tarthat igényt az államok közösségének megbecsülésére, amelyik nem biztosítja a nemzetiségeknek az őket megillető jogokat, vagy megakadályozza azok érvényesülését. Véleményem szerint is a demokrácia, az emberiesség egyik fő ismérve, hogy milyen a többségnek a viszonya a kisebbséghez, az iránta tanúsított türelem és tapintat. Ezt nagyon szépen fogalmazta meg annak idején