Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1986

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Közös közlemény a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 34. ülésszakáról

kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, és az SZKP XXVII. kongresszusának előkészítéséről. A látogatás programjában részt vett Barabás János, a Magyar Népköztársaság szov­jetunióbeli nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. KÖZÖS KÖZLEMÉNY A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI 15 KORMÁNYKÖZI BIZOTTSÁG 34. ÜLÉSSZAKÁRÓL Jegyzőkönyv aláírásával Budapesten befejeződött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 34. ülésszaka. Tár­gyalásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB Gaz­daságpolitikai Osztályának vezetője, Kapolyi László ipari, Urbán Lajos közlekedési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter; szovjet részről Borisz Bal­mont szerszámgépgyártási és szerszámipari, Vlagyimir Lisztov vegyipari, Alekszej Petriscsev műtrágyagyártási miniszter, valamint a két ország gazdasági irányító szer­veinek több vezetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén és az 1984 novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon meg­határozott feladatok teljesítésével. A tárgyalások végeztével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agrár-ipari komplexumok és a közfogyasztási cikkek gyártása területén kialakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti, 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés hosszú távú fejlesztési programjá­nak teendőit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban, különösen nagy jelentősége van a magyar gazdaság számára. A népgazdasági tervek közelmúltban befejezett összehangolása megalapozza gaz­dasági kapcsolataink további fejlődését. Az egyeztetett kölöcsönös áruszállítások ér­téke öt év alatt eléri az 51 milliárd rubelt. Az ülésszakon megerősítették, hogy a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásra kidolgozott, 2000-ig szóló komplex programban szereplő feladatokat be­építik a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködésbe. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek fontos részét képezi az egyes ágazatok között létrejött 36 gyártásszakosítási és kooperációs, valamint gazdasági egyezmény. Ezek a megállapodások az egyre fejlődő árucsere—forgalom megalapo­zását szolgálják. A magyar exportnak 38 százaléka, az importnak 14 százaléka bo­nyolódik le ezeknek a szakosítási és kooperációs egyezményeknek a keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom