Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - December - Havasi Ferencnek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának felszólalása az Országgyűlés téli ülésszakán (Részlet)

legmagasabb szintű gazdasági tanácskozáson hozott döntések szellemében, s hogy széleskörűen kifejtsék a műszaki-tudományos fejlesztésre elfogadott komplex program fontosságát. Az együttműködés és a kooperáció egyeztetett feladatainak és hoszszú lejáratú programjainak megvalósítása lehetővé teszi, hogy mind teljesebben kihasználják a szocialista országok rendelkezésére álló potenciált, hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlődésük meggyorsításához, a szocializmus vonzerejének és tekintélyének növeléséhez a világban. A tanácskozás munkáját a tárgyszerű légkör, a barátság és az elvtársi együttműködés szelleme jellemezte. HAVASI FERENCNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK FELSZÓLALÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKÁN 20 (Részlet) Az 1970-es évek végétől fokozatosan kiéleződött a nemzetközi helyzet. Az enyhülést feszültség, a leszerelést pedig újabb felfegyverkezési hullám váltotta fel. Megkezdődtek a rakétatelepítések Európában. Az 1929-es világgazdasági válságra emlékeztető gazdasági, az 1950-es éveket visszaidéző hidegháborús helyzet alakult ki. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakítását, a keleti-nyugati együttműködés folytatását nehezítette, hogy az ismert politikai indíttatású tiltó és korlátozó intézkedések egybeestek a világgazdaság válságjelenségeinek elmélyülésével. Világméretekben óriási megrázkódtatást jelentett, hogy 1979-et követően az energiahordozók árai közel kétszeresükre nőttek; hogy jelentősen felértékelődött a dollár, és soha nem látott magasságba szöktek a kamatok. Mindez világszerte megnövelte az adósságszolgálati terheket, súlyos fizetési váságba, importkorlátozásokba sodorta az eladósodott országokat. Az 1980-as évekre a világgazdaság és világkereskedelem növekedési üteme lelassult, de eközben a minőségi szerkezeti változások jelentősen felgyorsultak. A beruházások, a termelés, s a fogyasztás mindinkább a technikai csúcságazatokra, így például a számítástechnikai, távközlési és irányítás rendszeri berendezésekre, a finomvegyipari és biotechnikai termékekre összpontosultak. A hagyományos növekedési és fogyasztási modellek helyett újak, s egyben új kihívások jelentek meg. A protekcionizmus és a diszkrimináció az állami politika rangjára emelkedett, egyes országok ellen nyílt, meghirdetett gazdasági blokád, a szocialista országok ellen pedig — a korszerű technika és technológia áramlásának megakadályozásával —