Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ülésen
állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik. Megítélésünk szerint a Záróokmány végrehajtását a legjobban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények mérik. 1975 óta a kétoldalú magas szintű politikai találkozók, tárgyalások napirendjének állandó témája volt az európai biztonság és együttműködés folyamatával, a Záróokmány végrehajtásával összefüggő kérdések megvitatása. Különösen az utóbbi években feszültebbé váló világpolitikai és világgazdasági helyzetben bizonyult nélkülözhetetlennek az e folyamatot megtestesítő Záróokmány, amely a keleti-nyugati konfrontáció éleződésének idején is alapot adott a keleti-nyugati együttműködés fontos kérdéseinek napirenden tartására, a politikai párbeszéd megőrzésére Európa országai között. A magyar kormány a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Kormányom 1976 második felében, majd 1979-ben kezdeményezést tett, melynek keretében tizenhét nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a Záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására minden együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakban — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. A Záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökeret eresztett az európai kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat, közelebb hozzák népeinket. Az össz-európai együttműködés szélesítése, a Záróokmány végrehajtása szempontjából nagy jelentőségű eseménynek bizonyultak a helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozók. Ezek között megkülönböztetett jelentőségűek voltak a részt vevő államok képviselőinek Belgrádban illetve Madridban megtartott találkozói. A madridi találkozó döntése az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia Stockholmban történő összehívásáról: megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata új dimenzióval, a katonai enyhülést elősegítő intézkedések körével bővüljön. A döntésben kifejeződött, hogy a helsinki folyamat részt vevő államai egyre jobban felismerik: sürgetően szükség van a európai enyhülés katonai területre való kiterjesztésére. A Magyar Népköztársaság mindig is hangsúlyozta a biztonság katonai vetületének elsőrendű fontosságát, pontosan tartotta magát a helsinki Záróokmányban előirányzott bizalomerősítő intézkedésekhez. Úgy véljük, a jelenlegi