Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának (berlini) üléséről

Hazánk és Indonézia kapcsolatainak építését, a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeinek feltárását mozdította elő az Elnöki Tanács elnökének az Indonéz Köztársaságban tett látogatása. Párt- és állami küldöttségünk részvétele az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein kifejezte országaink, népeink baráti viszonyát. ... KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK 4 (BERLINI) ÜLÉSÉRŐL A Varsói Baráti, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan 01szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, dr. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. 1. A miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszonyok fejleményeivel. Megállapítottá^ hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés részvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATOországban folytatják az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy az európai államok határait, társadalmipolitikai berendezkedésüket és a második világháború után kialakult egyéb területipolitikai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megértésére a revansista erők aktivizálódása az NSZK-ban, és bárhol máshol a revansizmus bátorítása. Komoly aggodalomra ad okot a Nyugat—Európai Unió Tanácsának az a döntése, amely feloldotta a