Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. (havannai) ülésszakáról

bővítése, a citrusfélék termesztése és ipari feldolgozása, a talajjavítás, a cukorgyártás komplex fejlesztése. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább folytatódott a KGSTtagországok sokoldalú együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984 februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguai Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítását. A tervkoordináció során 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudományos-műszaki együttműködési egyezményt készítettek elő és írtak alá a következő ötéves tervidőszakra és hosszabb távra. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködési keretegyezmények valóra váltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításainak valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendülését és a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok területén való együttműködést szolgáló hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és fűtőanyag-, energiaproblémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Egyebek között a Szovjetunió területén a Krivoj Rog-i bányászati dúsító kombinátot, a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó gázvezeték és a jamburgi gázmező létesítményeinek építését a Szovjetunióból az európai KGST-tagországokba irányuló földgáz-szállítások növelése céljából, és számos más objektum létesítését. Előirányozzák lengyelországi kőszéntelepek közös kiaknázását és a lengyel koksztermelés korszerűsítését; csehszlovákiai magnezitkitermelő és -feldolgozó kapacitások létesítését; kubai nikkel-kobalt tartalmú termékek előállítását; együttműködést a mongóliai, vietnami, kubai színesfém-lelőhelyek, a vietnami bauxit és a mongóliai foszforitlelőhelyek kiaknázásában. Tovább fejlődik a KGST-tagországok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Gyakorlati intézkedéseket irányoztak elő a bányászati kitermelő ágazatok és az energetika számára történő gépgyártás terén való együttműködésre is. Tervbe vették új technika és gyártástechnológia létrehozását a fűtőanyag-, nyersanyagtermelő ágazatokban.