Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde az Országgyűlés őszi ülésszakán

A NATO európai tagállamai, miközben többségük a rakétatelepítés ügyében lényegében felsorakozott az Egyesült Államok mögé, objektíve szintén érdekeltek a békés viszonyok, a keleti—nyugati együttműködésből és az enyhülési folyamatból származó előnyök megőrzésében. Erről tanúskodnik, hogy továbbra is készséget mutatnak a kapcsolatok fenntartására, a magas szintű érintkezésekre. Hazánk, más szocialista országokhoz hasonlóan, élt ezzel a lehetőséggel. Meggyőződésünk, hogy a keleti—nyugati párbeszéd hasznos az álláspontok tisztázásában, a bizalmatlanság csökkentésében. A dialógus hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. A keleti—nyugati viszonnyal összefüggésben is nagy jelentősége van a két német állam közötti kapcsolatok alakulásának, és e kapcsolatok teljes normalizálásának a szuverenitás és az egyenjogúság tiszteletben tartása alapján. Mindazt, ami ebben az irányban és ezen elvek alapján történt, az európai helyzet fontos és pozitív fejleményeinek ítéljük. Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban ismét szóhoz jutnak olyan erők is, amelyek az európai népek érdekeivel ellentétes célokra szeretnék kihasználni a két német állam közeledését, és továbbra sem hajlandók egyenjogú, szuverén partnerként elfogadni a Német Demokratikus Köztársaságot. A kormány az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok. A kedvezőtlen tendenciákat, a megnehezült külső feltételeket természetesen figyelembe kellett vennünk politikánk gyakorlatában, a konkrét teendők kijelölésében, a módszerek és az eszközök megválasztásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződést, a szervezet munkájában való részvételünket, a szervezet egységének erősítését. A kedvezőtlen nemzetközi gazdasági feltételek valamint a szocialista építés belső szükségletei elengedhetetlenné teszik a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, a gazdasági integráció tökéletesítését. A KGST keretei között folytatott gazdasági együttműködésünk hosszú idő óta szilárd bázist és megbízható hátteret jelent népgazdaságunk számára. Meggyőződésünk, hogy a szervezet jelentősen képes enyhíteni a fejlődésből és a tőkés világgazdasági válságból fakadó gondokat. Ennek az együttműködésnek és munkamegosztásnak még jelentős tartalékai vannak, amelyeknek mozgósítása elősegítheti a tagállamok kiegyensúlyozott fejlődését, nemzeti céljaik megvalósítását, a NATO országok embargós politikájának ellensúlyozását. A KGST 1984júniusi moszkvai csúcstalálkozójának eredményei pontosan tükrözik ezt, egyidejűleg elősegítik a KGST tagállamai egyenjogú gazdasági kapcsolatainak bővítését más államokkal. A csúcstalálkozó részvevői megerősítették, hogy készek vagyunk agazdasági kapcsolatokat fejleszteni a fejlődő és a fejlett tőkésországokkal. Nagyjelentőségű továbbá, hogy az értekezlet rámutatott a fegyverkezési verseny és a nemzetgazdaságok fejlődése közötti összefüggésekre és világosan körvonalazta a legfontosabb világgazdasági kérdések globális keretek között történő megoldásának módozatait. Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére. Megkülön-