Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Kádár Jánosnak, az MSZMP Közonti Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának pohárköszöntője Párizsban a tiszteletére adott díszebéden
Tisztelt Elnök Úr! Ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése eltérő, és másmás szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat. Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a konfrontációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek meg. Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti a biztonságot. Akik egy atomháború megnyerhetőségéről, egy korlátozott nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára. A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és-megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződéses a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához. Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a Világűr demilitarizálására, és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Konkrét eredményeket várunk a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti Kulturális Fórumtól is. Megtiszteltetésnek vesszük, hogy Magyarországra bízták e fontos tanácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni. Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg földrészünk békéjének megőrzéséért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítéséért. Európa térképe tele van korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzésekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmének legpusztítóbb háborúját, a fasiszták által kirobbantott második világháborút idézi. A katonasírok mellett ott vannak a megsemmisítő táborok, az ártatlan áldozatok millióinak emlékhelyei.