Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés. - A KGST-tagországok deklarációja

Iáinak állást. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott Záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások szellemében. Kölcsönösen előnyös együttműködésük elősegíthetné a kereskedelem bővítését, az energia- és nyersanyagellátást, a műszaki haladás meggyorsítását, a nemzetközi közlekedés fejlesztését, a környezetvédelmet és a foglalkoztatottság növelését azokban az országokban, ahol nagymérvű a munkanélküliség. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkésországok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok további fejlődésének elősegítését. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői sürgetően szükségesnek tartják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átszervezésére és az új gazdasági világrend kialakítására irányuló munka aktivizálását. Megelégedéssel nyugtázva az el nem kötelezett országok mozgalmának — mint az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus, a háborús és agresszív erők elleni közdelem erőteljes tényezőjének — megnövekedett jelentőségét, az el nem kötelezett országok VI., Havannában megtartott felső szintű konferenciája után ez irányban tett erőfeszítéseket: az értekezlet részvevői szolidaritásukat nyilvánítják az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek VII., New-Delhiben tartott konferenciáján hozott határozatokkal és az ott elfogadott üzenettel, amelyek korunk alapvető problémái — a világbéke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés, a leszerelés, a nemzeti függetlenség, valamennyi ország gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítása — megoldására irányulnak. A KGST-tagországok támogatják a fejlődő országok haladó követeléseit a gazdasági dekolonializálásért, a saját természeti és egyéb erőforrásaikra, a gazdasági tevékenységükre vonatkozó teljes mértékű szuverenitás biztosításáért, a nemzetközi gazdasági problémák megoldásában való széles körű és egyenjogú részvételükért, a tőke- és szakemberkiáramlás megszüntetéséért, az általános preferencia-rendszer feltétel nélküli alkalmazásáért vívott harcukban, figyelembe véve, hogy fel kell lépni a fejlődő országok gazdasági helyzetének romlásával szemben, elő kell segíteni haladásukat. A gyengén fejlettség felszámolása, a gazdasági fejlettség szintjében tapasztalható szakadék fokozatos csökkentése, a gazdaság, a tudomány és a technika területén a nemzetközi kapcsolatok harmonikus fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítása a gazdasági stabilitásnak és a nemzetközi politikai légkör javításának egyik alapvető tényezője. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat oly módon kell átrendezni, hogy a világ minden országa sokrétűen fejleszthesse gazdasági potenciálját, a béke, az igazságosság és a kölcsönös együttműködés körülményei között haladhasson a fejlődés útján.