Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakán (Moszkva, 1984. június 12-14.) elfogadott dokumentumok: - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól

nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGSTtagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek — a korszerű technológiai eljárások, modern gépek és berendezések bevezetése, a termelési struktúra, a nyersanyagés energiahordozó-felhasználás szerkezetének módosítása alapján — elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagtermelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyagfajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alapján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és exportszerkezetüket, és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ésszerűsítése terén, a Szovjetunió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek bizonyos szerkezeti anyagok, kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos,kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagországok objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsere-forgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását, és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását és az együttműködés bővítését az atomenergetika elsődleges fejlesztése, valamennyi energiahordozófajta teljesebb felhasználása területén, beleértve az új, nem hagyományos energiaforrásokat is. A KGST-tagországok közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére, a kibocsátott termékek minőségének javítására és választékának bővítésére, a termékek fémigényességének csökkentésére, a jó minőségű acélok és a feldolgozóipar számára egyéb jó minőségű anyagok gyártásának növelésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását és szállításait, biztosítják a vegyipar nyersanyagforrásainak teljesebb fejhasználását. Az értekezlet részvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-