Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának (budapesti) üléséről

akadályozná meg a csökkentésükről szóló megállapodás elérését. E megközelítés kellő figyelembevételével és a tárgyalások valamennyi részvevőjének erőfeszítéseivel el lehet és halogatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentéséről. A mostani körülmények között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés részvevői az atomfegyvermentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként értékelik, amely a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése és a bizalom erősítése irányába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben, s cselekvően támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lehet elérni a genfi leszerelési értekezleten, ha ehhez annak valamennyi részvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. 5. Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmikonfrenciamunkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagy mértékben hozzájárultak — jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konferencia munkájának összpontosulnia kell; javaslatokat és kezdeményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi részvevője erőfeszítéseket tegyen az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folytatandó tárgyalásokra, abból a célból, hogy hatékony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások a lehető legtermékenyebbek legyenek, politikai akaratra és ilyen kölcsönös megértésre van szükség. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom-és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsürgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stockholmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalomés biztonságerősítő intézkedésekkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. 6. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy államaik elvi politikája változatlanul a világban meglevő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének megakadályozására, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos