Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Stockholmban, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia megnyitó ülésén
záson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez a lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy maximális mértékben ki kell használni a stockholmi konferencia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figyelembe kell venni az össz-európai érdekeket. A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a politikai és a katonai feszültség csökkentésére, valamint az ehhez szükséges párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Arra törekszünk, hogy a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Magyarország kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Úgy véljük, hogy az államoknak közösen kell fellépniük a fegyverkezési versennyel szemben, hiszen korunkban a békés egymás mellett élésnek nincsen ésszerű alternatívája. A fokozódó veszélyek csökkentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló leszerelési egyezmények elérése csak a kormányok közös erőfeszítésével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban arra kell irányulniuk, hogy a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, érdemi tárgyalások útján oldják meg, és hogy a kialakult katonai erőegyensúly a fegyverzeteknek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ezért kulcskérdésnek tartjuk azt, hogy a nyugat-európai rakétatelepítést megelőző helyzetre alapozva térjünk át a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, mert csak ez az út vezethet a tartós béke biztosításához. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítése mandátumát, dolgozza ki az egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát, s azokat haladéktalanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megállapodás érdekében azt tartjuk célravezetőnek, hogy fokozatosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bonyolultabbak felé. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása során tekintetbe kell venni minden részt vevő ország érdekeit. Természetesen az intézkedések megközelítésében eltérő ellentétes felfogások kerülhetnek szembe egymással. Fontosnak tartjuk, hogy az álláspontok mindenekelőtt Európa és a világ népeinek közös érdekeit vegyék alapul és törekedjenek az ésszerű kompromisszumok kidolgozására. Bízunk abban, hogy nem találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek nem felelnek meg az egyenlőség és az egyenlő biztonság követelményeinek. A kiegyensúlyozottságnak természetesen érvényesnek kell lenni az intézkedések területi hatályára is a konferencia mandátuma szerint. A mandátum kellő útmutatást ad a konferencia munkájához. Lehetővé teszi, hogy a kidolgozandó intézkedések ténylegesen erősítsék az államok közötti bizalmat és megfeleljenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének. Az e konferencia helsinki előkészítő értekezletén kidolgozott napirend és szervezési megoldások biztosítják tárgyalásaink megfelelő feltételeit. Tanácskozásunkon, véleményünk szerint, elsősorban arra kell összpontosítani a figyelmet, ami érdemileg erősítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javaslatokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tagországai, köztük Magyarország, az elmúlt időszakban terjesztettek elő.
