Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi-miniszteri Bizottságának soron kívüli (berlini) üléséről

KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI HONVÉDELMI-MINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK SORON KÍVÜLI 20 (BERLINI) ÜLÉSÉRŐL Október 20-án Berlinben Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével soron kívül ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi-miniszteri Bizottsága. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság részéről Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere; a Magyar Népköztársaság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere; a Német Demokratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; a Lengyel Népköztársaság részéről Florian Siwicki vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének helyettese, vezérkari főnök; a Román Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu vezérezredes, a Román Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; a Szovjetunió részéről Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; az egyesített parancsnokság részéről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A Honvédelmi-Miniszteri Bizottság a Varsói Szerződés Pol'tikai Tanácskozó Testülete 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatának és a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1983. június 28-i nyilatkozatának szellemében megtárgyalta az európai katonapolitikai helyzet alakulását, s arra a következtetésre jutott, hogy az feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés részvevői emlékeztettek azokra a békejavaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesztettek, és a júniusi moszkvai találkozón megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa felöl az atomháború veszélyét és ezt a földrészt a béke kontinensévé, a harcászati és középhatótávolságú atomfegyverektől mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NATO tagállamai ez ideig nemcsak hogy nem válaszoltak e konstruktív javaslatokra, hanem azok ellenére néhány nyugat-európai NATO-tagállamban folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országaival szemben. Mindez közvetlen fenyegetés ezeknek az országoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták Európában történő telepítése elkerülhetetlenül a kontinens és az egész világ helyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek számára katasztrofális következményekkel járó atomháború veszélyének növekedéséhez vezet.