Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXXVIII. ülésszakán

gét képviselik. New-delhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az- ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a palesztinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közel-keleti válság centrális elemének: a palesztin kérdésnek a megoldatlansága, s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A magyar kormány meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép-Amerika és a Karib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyeikbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság Kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az új gyarmatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkelet-ázsiai feszültség csökkentésére, és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső