Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának nyilatkozata a rádiónak és a televíziónak (Részletek)

szükséges politikai, anyagi és katonai erővel, meg tudják védelmezni népeik szocia­lista vívmányait és békéjét. A másik nagy erőnk, hogy álláspontunk igazságos. Olyan tények mutatják ezt, mint a Szovjetunió nyilatkozata arról, hogy nem fog elsőként atomfegyvert alkal­mazni. Az európai telepítésű középhatótávolságú rakéták kérdésében Andropov elv­társ legutóbb a Spiegelnek adott interjújában ismét pontosan körvonalazta a Szov­jetunió állásfoglalását: kész saját fegyverzetét arra a szintre csökkenteni, amellyel jelenleg e fegyvernemben a két NATO-tagország, Anglia és Franciaország rendelke­zik. A szocialista országoknak számtalan más időszerű javaslatuk is van. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete legutóbbi prágai ülésének határozatában és nyilvános felhívásában azt ajánlottuk a NATO-országoknak: kössünk megálla­podást arról, hogy a két szövetségi rendszer egymás ellen nem alkalmaz katonai eszközöket. A fokozott veszélyt, a népekre nehezedő súlyos terheket nemcsak mi tesszük szóvá. A kapitalista országokban, Nyugat-Európában, magában az Egyesült Álla­mokban is hatalmas békemozgalmak bontakoztak ki, amelyekre bizonyos NATO­propagandisták azt mondták: ezek szovjet bújtogatásra, kommunista bújtogatásra keletkeztek. Szerintem ez a részvevőkre bizonyos értelemben talán sértő is lehet, mert ebbe a békemozgalomba világnézetre, politikai pártállásra való tekintet nélkül bekapcsolódnak a legkülönbözőbb hivatású emberek: tudósok, orvosok, művészek, egyszerű dolgozók, akik megértik ennek az útnak a veszélyességét és rájuk nehezedő súlyos terheit. Ha azt mondják, hogy ez a nyugati békemozgalom valamiféle kommunista agitá­ció nyomán születik, azt hiszem, elég arra utalni, hogy soraiban felléptek volt NATO-tábornokok, felelős nyugati leszerelési és felderítő szakértők, a legkülönbö­zőbb egyházak vezető lelkészei; hivatkozhatom itt az Amerikai Egyesült Államok katolikus püspökeire is. Én az ő nevükben nem akarok nyilatkozni, de nem hiszem, hogy ők valamiféle kommunista ügynökök hatására léptek volna föl. Felébredt a lelkiismeretük, az önmagukkal, családjaikkal, népeikkel szembeni kötelességérzetük, ez a föllépés részükről önvédelem. Amikor azt mondom, hogy álláspontunk igazságos, akkor ezt mély meggyőző­déssel állíthatom, mert a kimondott tételek teljesen világosak. Mi azt képviseljük, hogy a nemzetközi helyzet minden vitás kérdését tárgyalások útján, a mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megállapodásokkal kell megoldani. Ez vonatkozik még a fegyverzet kérdésére is, amelyben a mi álláspontunk úgy szól, hogy: egyenlő bizton­ságot - a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ez tisztességes és képviselhető álláspont. Felvetődnek olyan kérdések is a lakosság különböző rétegeiben, hogy mi magunk mit tehetünk a béke védelmében? Erre azt mondhatjuk: támogassák pártunk, kor­mányzatunk és szocialista szövetségeseink igazságos álláspontját. Mindenki a maga lehetőségei között emelje fel a szavát a béke védelmében. Akiknek módjuk van rá, minden nemzetközi fórumot használjanak fel arra, hogy felhívják a figyelmet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom