Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Hollai Imre külügyminiszter-helyettes beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXXVII. ülésszakán, a közgyűlési ülésszak elnökévé történt megválasztása alkalmából
sorsuknak. A namíbiai nép még mindig nem független, pedig sorsáért, jövőjéért szervezetünk közvetlen felelősséggel tartozik. Nem realizálódott még az a rendezési terv, amelyet korábban valamennyien elfogadhatónak tartottunk. Emiatt folytatódik a jogos küzdelem a nemzeti függetlenség és önállóság kivívásáig. Megoldásra vár még számos kisebb-nagyobb terület helyzete. A gyarmati rendszer felszámolásáért folyó küzdelem és a második világháború utáni politikai folyamatok egyik fő eredménye az el nem kötelezett országok mozgalmának létrejötte. Benne sokszínűen jut kifejezésre az újonnan függetlenné vált országok nemzetközi szerepvállalása. Az előzőekben felvázolt gondok mellett szinte valamennyiünket nyomasztanak -jóllehet, eltérő módon és mértékben — a világgazdaság ismert kórtünetei: a gazdasági fejlődés lelassult üteme, a növekvő munkanélküliség, az infláció, a világpiaci árak gyakran drasztikus változásai, a nemzetközi hitelfeltételek romlása. Ezeket a kórtüneteket egyesek még súlyosbítják azzal, hogy a politikai feszültséget gazdasági szankciókkal és embargóval tetézik. Ezek azonban kétélű fegyverek, amint ezt az események menete is mutatja. Növekszik a negatív gazdasági tendenciákat elszenvedő, a kiszolgáltatott országok száma. Amiképpen szűkülnek a fejlesztésre fordítható források, aképpen növekszik a fejlődő országok türelmetlensége. Ez a türelmetlenség jogos talajról táplálkozik. Mindannyiunk érdeke, hogy megváltoztassuk azt a gazdasági világrendet, amely az egyenlőtlenség és az alárendeltség alapján jött létre, s amely már idejét múlta. Az új nemzetközi gazdasági rend létrehozásának céljai tükrözik annak felismerését is, hogy a fejlődő országok nemzeti, politikai stabilitásának egyik feltétele a stabil gazdaság. A világgazdaság helyzetével összefüggő napirendi kérdések megközelítésében helyesebbnek tartom, hogy abból induljunk ki: a negatív kísérő jelenségek egyre inkább a közös érdekek elemeit hozzák a felszínre. E közös érdekek megértésével tágabb lehetőségek nyílnak az együttműködés szélesítésére az energiaforrások átalakítása, az infrastruktúra korszerűsítése, a környezetvédelem területén, hogy csak néhányat említsek, de más területeken is. Szervezetünk ehhez megfelelő fórumot nyújt. Az emberi civilizáció története — ha nem egyenes vonalúan és zökkenők nélkül, de a társadalmi előrehaladás irányába mutat. Ezt az előrehaladást kell elősegítenünk a napirenden szereplő szociális és emberi jogi vonatkozású kérdések megoldásával. Történelmi ismereteink szerint az egyetemes emberi haladást időlegesen gátolhatták egyéni bűnök, és előmozdíthatták nagy emberek kiváló cselekedetei. A haladás irányát azonban milliók mutatták. Ma a haladás egyik elengedhetetlen feltétele, hogy végleg megszűnjön az emberi jogok durva és tömeges megsértése, az apartheid politika, a faj, a vallás, az anyanyelv alapján tett bármiféle hátrányos megkülönböztetés, nemzetiségek vagy egész népek elnyomása. Az eddigiekben néhány gondolatomat próbáltam megosztani önökkel. Úgy vé-