Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakáról

amelynek részaránya a terjes árucsere-forgalomban az elmúlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangúlag hangsúlyozták, hogy a KGST-tagállamok népgazdaságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudományos-műszaki és kereskedelmi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősítésének egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KGST-tagállamok szocialista közössége egységének és összeforrottságának megerősítése, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésük tökéletesítése szempontjából különösen jelentősek voltak a testvérpártok és testvéri államok vezetőinek tárgyalásai, többek között a krími találkozók során. Az e találkozókon elért megállapodások megvalósítása hozzájárul a KGST-tagállamok gazdasági és tudomáynos-műszaki együttműködésének továbbfejlesztéséhez az ezen országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatok eredményes megoldása érdekében. Az elmúlt évben folytatták a Komplex Program, a KGST-tagállamok hosszú távú együttműködési célprogramjainak és az előző ülésszak határozatainak megvalósítására irányuló tervszerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazdaság intenzifikálása szempontjából fontos jelentőségű korszerű gép- és berendezésrendszerek kifejlesztésére, és szakosított gyártásának megszervezésére, valamint a testvéri országok lakossága kiváló minőségű ipari termékekkel és élelmiszerekkel való teljesebb ellátásának kérdéseire. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok népgazdaságának és együttműködésének fejlődése a világpiaci konjunktúra romlásának feltételei között, az imperialista államok által folytatott erőpolitika aktivizálódása, a fegyverkezési hajsza fokozódása és hadikiadások növekedése, a belügyekbe való beavatkozás miatt bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista körei politikai nyomás céljából fokozták a diszkriminációt a KGST-tagállamok vonatkozásában, rátértek a szankciók alkalmazására, felbontják az ezen országokkal különösen Lengyelországgal és a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolataikat. Erősödik a testvéri Kuba elleni gazdasági blokád törvénytelen politikája. A nemrégiben a Versailles-i értekezleten elfogadott nyilatkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkésországok még tovább kívánják nehezíteni a KGST-országokkal fennálló kereskedelmi, hitel- és egyéb gazdasági kapcsolataikat. Országainak a KGST Végrehajtó Bizottsága folyó év január 22-i nyilatkozatában kifejezett álláspontját megerősítve az ülésszak határozottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezésére irányulnak, és zavarják a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődését, ellentétesek nemcsak a KGST-tagállamok, hanem a világ valamennyi népének érdekeivel, durván