Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Marjai József miniszterelnök-helyettesnek, Magyarország KGST-beli állandó képviselőjének, a KGST Végrehajtó Bizottsága soros elnökének szóbeli kiegészítője a KGST XXXVI. ülésszakán (Részletek)

Végezetül szeretném biztosítani önöket, hogy ami minket illet, pártunk határozatainak, népünk akaratának és legsajátabb nemzeti érdekeinknek megfelelően a jövőben is mindent megteszünk, hogy aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integráció teljesebb kibontakoztatásához, közös ügyünk szolgálatához. MARJAI JÓZSEF MINISZTERELNÖK-HELYETTESNEK, MAGYARORSZÁG KGST-BELi ÁLLANDÓ KÉPVISELŐJÉNEK, A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA SOROS ELNÖKÉNEK SZÓBELI KIEGÉSZÍTŐJE A KGST XXXVI. ÜLÉSSZAKÁN 8 (Részletek) A KGST-tagállamok a nehezebbé és bonyolultabbá vált külső feltételek közepette alapjában véve teljesítették az ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 1981-ben elért csaknem kétszázalékos növekedés — az általános világhelyzet tükrében — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem évi értéke meghaladja a 120 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok aláírták az 1981—1985. évi kereskedelmi megállapodásokat. Az előttünk álló időszakban a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a kölcsönösen előnyös bővítés lehetőségeinek feltárása és megvalósítása a mai viszonyok között különleges jelentőségű feladat. A KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelme 1981-ben 21 százalékkal növekedett, és az érdekelt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Országaink az erősödő diszkriminációs intézkedésekkel szemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fejlett tőkésországokkal, amelyekkel tavaly nyolc százalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósítására hatottak a fűtőanyag-, energiaés nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülményei, az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelkedése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. A tagállamaink társadalmi-gazdasági fejlődésének jelen szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az együttműködés eredményesebbé tétele.