Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének megnyitó beszéde a KGST XXXVI. ülésszakán

LÁZÁR GYÖRGYNEK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK 8 MEGNYITÓ BESZÉDE A KGST XXXVI. ÜLÉSSZAKÁN A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Budapesten legutóbb hét évvel ezelőtt, 1975-ben ülésezett. Közvéleményünk, mint akkor, most is örömmel fogadta és megtisztelőnek tartja, hogy a KGST legmagasabb fóruma hazánkat választotta tanácskozása színhelyéül. Remélem és hiszem, Önöknek alkalmuk lesz meggyőződni arról, milyen mélyen gyökerező őszinte megbecsülés él népünkben testvéri országaink gazdasági együttműködésének e közös szervezete iránt, amely immár több mint harminc éve tölti be felelős és nemes küldetését. Ülésszakunkat ezúttal is nagy érdeklődés előzi meg. Úgy vélem, a várakozás jogos. A KGST ülésszakai mindig jelentős események, amelyek fontos állomásai a szocialista gazdasági integráció előrevitelének. Tervezett napirendünket ismerve bizonyos vagyok benne, hogy ez most is így lesz. Tanácskozásunkon számba vesszük a szófiai ülésszak óta végzett együttes munkát, mérlegre tesszük annak eredményeit és gyengéit, s ennek alapján kijelöljük a további tennivalókat. Áttekintjük, hogyan teljesül az atomerőművi berendezések gyártásszakosítására, kooperációjára és kölcsönös szállítására megkötött sokoldalú kormányközi egyezmény. Megvitatjuk a mikroprocesszoros technika fejlesztésére és alkalmazására, az ipari robotok kifejlesztésére, valamint a színestelevízió-gyártásban javasolt együttműködési programokat, meghatározzuk az e területeken lehetséges szakosítás és kooperáció megszervezésének feladatait. Meghatározzuk az 1986-1990. évi népgazdasági tervek összehangolásának programját. Végül, de nem utolsósorban arról is véleményt cserélünk, mit kell tenni együttműködésünk más területein ahhoz, hogy eredményesebben oldjuk meg a szocialista építés időszerű feladatait. Tanácskozásunk napirendjének jellemző sajátossága, hogy kommunista és munkáspártjaink útmutatásait követve, tudatosan azokra a fejlesztési feladatokra, azokra a tudományos és szervezési kérdésekre, azoknak a tennivalóknak a kijelölésére koncentrál, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági hatékonyság és az intenzív fejlődés követelményeinek kielégítésében, s amelyek tagállamaink számára együttesen és külön-külön is biztonságosabbá teszik a jövő tervezését. Nyomós okok szólnak mellette, sőt létérdekünk, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének és a tapasztalatok hasznosításának folyamatát gyorsabbá tegyük, mert csak együtt, és csak ha magasabb színvonalra emeljük közös munkánkat, leszünk képesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket fejlődésünk belső szükségletei és a mai világgazdasági helyzet állítanak elénk. Ez az, ami különleges aktualitást ad a most tárgyalt kérdésekre is. Tanácskozásunknak azonban más, nem kevésbé fontos okok miatt is nagy jelen-