Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter beszámolója az Országgyűlés téli ülésszakán

A Magyar Népköztársaság képviselői aktív munkát fejtenek ki az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és kapcsolt szerveiben. Javaslataikkal, kezdeményezéseikkel kivívták számos más ország elismerését. A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben továbbra is tekintélynek örvend. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt 25 éves következetes elvi politikájának, szocia­lista rendszerünk szilárdságának, dolgozó népünk odaadó munkával elért eredmé­nyeinek köszönhetjük. Mindezt világszerte elismerik. Bizonyítékul szolgálhatnak erre az 1956. évi ellenforradalom leverésének 25. évfordulójához kapcsolódó esemé­nyek. Bár egyes szélsőséges nyugati körök, a jobboldali magyar emigráció ezt az évfordulót is messzemenően ki akarta használni országunk ellen, a szocializmus lejáratására, „fáradozásaik" elszigetelődtek, lényegében visszhang nélkül maradtak. A szocialista Magyarország immár két és fél évtizedes, lendületes politikai és gazda­sági fejlődését, országunk felvirágzását a legreakciósabb kommentátorok sem kerül­hették meg. Mi továbbra is készek vagyunk „beszélni", sőt vitatkozni is Magyaror­szágról, mert tudjuk, hogy eredményeink, szilárd belső helyzetünk, következetes nemzetközi tevékenységünk alapján van mit mondanunk. Pártunk nemzetközi tevékenységének, kormányunk külpolitikájának elvei és fő irányvonala változatlan; ennek eredményes gyakorlati megvalósítására törekszünk a jövőben is. Támogatunk minden olyan törekvést, javaslatot, amely hozzájárul szo­cialista építőmunkánk békés nemzetközi körülményeinek biztosításához. Hazánk nemzetközi tevékenységének középpontjában továbbra is a béke és a biztonság megszilárdítása, az enyhülés tényezőinek, elemeinek erősítése áll. A Var­sói Szerződés tagállamaival együtt következetesen küzdünk a háborús veszély elhá­rításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a fegyverzet ala­csonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonságért. A béke és a biztonság megszilárdítását a legjobban az szolgálná, ha megvalósíthat­nánk az általános és teljes leszerelést. Mivel ez még nem realitás, ezért arra kell törekednünk, hogy a leszerelés egyes részproblémáiban érjünk el előrehaladást. Mint tudjuk, ezen a téren már jó néhány megállapodás született, de ez a kedvező folya­mat lefékeződött A leszerelés nagy problémakörén belül különös fontosságot tulajdonítani a nuk­leáris fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének. Ha a leszerelés ügyének to­vábbvitele a ma legfontosabb problémája — márpedig az — , akkor ezen belül a nuk­leáris fegyverzetek korlátozása és csökkentése a legsürgősebb teendő. Ezért üdvözölte népünk és Kormányunk örömmel azokat a szovjet-amerikai szer­ződéseket, amelyek a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkoztak. Csak sajnálni tudjuk, hogy az amerikai Szenátus nem ratifikálta a második SALT-megállapodást. A mostani idők egyik legfontosabb feladata az 1979. évi brüsszeli döntés követ­keztében előállt veszélynek az elhárítása. Az 572 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta telepítése Nyugat-Európa öt országába nemcsak az európai, de a globális katonai erőegyensúlyt is felborítaná. Hiszen a telepítésre szánt rakéták közép-ható-

Next

/
Oldalképek
Tartalom